Szokatlan társaságba került Magyarország a Transparency International korrupcióérzékelési indexében. Tíz évvel ezelőtt még az volt a kérdés, Csehországhoz, Lengyelországhoz, Szlovákiához képest hogyan állunk, majd ezt átváltott abba, hogy Romániával, Bulgáriával hasonlítsuk össze a magyar korrupciós helyzetet, most már a Balkán és Kelet-Európa több országa is megelőz minket a listán.
A magyar 40 pontos mutató (0-tól 100-ig tart a lista, a 0 a teljesen korrupt, a 100 a tökéletesen tiszta ország) az Európai Unió legalacsonyabbja, most épp Bulgáriával holtversenyben, de a tágabban értelmezett régiónk több EU-n kívüli országa is megelőz minket. Montenegró például ezúttal 46 pontot ért el, Koszovó 43 ponton áll, Moldova 42 pontot kapott, de még Észak-Macedónia 40 pontja is ugyanannyi, mint a mienk. Európának erről a részéről Albánia (39) a nyakunkon van, egyértelműen csak Ukrajna (36), Bosznia-Hercegovina (34), Szerbia (33) és Belarusz (31) helyzete rosszabb a mienknél.
Fontos kérdés, hogy korrekt-e egyáltalán ez az összehasonlítás. A TI kutatásához mindig hozzáteszik azt, hogy hiába rakják a bolygó összes országát egy listára, az azonos társadalmi, gazdasági, kulturális körbe tartozó államokat érdemes egymással összehasonlítani. Látványos, hogy Magyarország pontszáma megegyezik Kuba, Guyana, Burkina Faso vagy Tanzánia korrupcióérzékelési mutatójával, de nem túl sokra megyünk ezzel, annyira más a többi ország környezetében az, amit az emberek korrupciónak éreznek.
