Bedőlt az európai vadászgépprojekt, Németország és Franciaország nagy terve
Nem sikerült elsimítani a vitát a Dassault és az Airbus között.
Miután nemrég bedőlt az együttműködése Franciaországgal.
Németország tárgyalásokat folytatott a brit–olasz–japán vadászgépfejlesztési programban való részvételről – tudta meg a berlini kormányzati dokumentumokra hivatkozó Politico. A lap azt állítja, Németország azt kérte, hogy részt vehessen a Global Combat Air Programme (GCAP) nevű programban, amely a következő évtized közepéig szeretne létrehozni egy új, hatodik generációsnak nevezett vadászgépet és a hozzá kapcsolódó digitális ökoszisztémát.
A Politico úgy tudja, hogy London meg akarja tárgyalni az esetleges együttműködés feltételeit. Ezt meg is erősítették a lap számára, ám azt nem árulta el Berlin, hogy a kezdeti fázisban lévő tárgyalások ezen szakaszán lehet-e már konkrét részvételről beszélni.
Németország azután kezdett el közeledni a brit–olasz–japán trióhoz, hogy nyár elején hivatalosan is bedőlt az akkor már régóta vergődő vadászgépfejlesztési együttműködése. A Future Combat Air System (FCAS) programban a GCAP-hez hasonló célok mentén dolgozott együtt Franciaország, Németország és Spanyolország. Őket fő vállalatként a Dassault Aviation, az Airbus és az Indra Sistemas képviselte.
Nem sikerült elsimítani a vitát a Dassault és az Airbus között.
Azonban Berlin és Párizs, valamint az őket képviselő hadiipari cégek között kialakuló ellentét miatt elengedték a közös vadászgép gondolatát, és csupán egy közös harci ökoszisztémára csökkentették az ambíciókat.
A vita oka az volt, hogy a Dassault nagyobb befolyást, részesedést követelt a projektben, és magának vindikálná a döntést a tervezésben, a munkamegosztásban és a beszállítók kiválasztásában, amit a gigantikus összeggel haderőfejlesztésbe kezdő Németország nem akar engedni. Ráadásul a németeknek ilyen képességek híján kevésbé volt szükségük nukleáris töltet hordozására optimalizált gépre, illetve haditengerészeti kivitelezésre, amelyek Párizs számára voltak fontos szempontok.
A projekt beszántása után Németországnak két lehetősége maradt arra, hogy részt vegyen egy következő generációs vadászgép megalkotásában (már ha nem akar az egyre megbízhatatlanabb védelempolitikai partnernek tekintett amerikaiaktól F–47-et vásárolni):
a Gripeneket gyártó svéd Saabhoz közeledik a spanyolokkal, ami jobban illene az igényeihez, vagy megpróbál csatlakozni a GCAP-hez.
A cég történetében először a Boeing nyerte az amerikai légierő újgenerációs vadászgépprogramját, miután az előző adminisztráció a drágasága miatt már majdnem elkaszálta az egészet. Mit lehet tudni a hatodik generációs gépeket fejlesztő, hányattatott sorsú amerikai programról és miért alakult így a sorsa? A futurisztikus gép még sokáig Trump emlékét fogja őrizni, de a pilóta nélküli robotrepülők már a küszöbön vannak.
A Politico szerint az utóbbi lehetőség körvonalazódik, ám a hátulütői ennek is megvannak. A GCAP szintén a haditengerészeti repülést helyezi fókuszba, ráadásul a programban részt vevő fő cégek, a BAE Systems, a Leonardo és a Mitsubishi már leosztották a feladatokat és a részesedést.
Boris Pistorius német védelmi miniszter mindenesetre nyitva hagyta a lehetőségeket. Andy Burnham, az Egyesült Királyság új miniszterelnöke viszont várhatóan novemberben látogat Berlinbe, ahol politikai döntés születhet a folytatásról.
A Gripenek fejlesztése mellett a pilóták és karbantartók kiképzésében is segít a szimulációs központ.
Nyitóképünk: Boris Pistorius és Ruszin-Szendi Romulusz találkozója a Stefánia Palotában 2026. szeptember 25-én. Fotó: HVG / Fazekas István
Szerinte a tiszások is meg fogják ismerni a Magyar Péter-i poklot.