Hiába indul gigászi pénzből a nagy német fegyverkezés, továbbra is erős marad a függés Trumptól

Berlin modernizálja a Bundeswehrt, a legnagyobb nyertesek a német cégek, de a kritikus területeken marad az amerikai függés. A fegyverkezés enyhíti az európai hadiipar problémáit, ugyanakkor a strukturális gondok megmaradnak.

Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni háborúja tett arról, hogy a történelmi múlt ellenére ne hangozzon baljóslatúan Friedrich Merz bejelentése: „Németország Európa legerősebb konvencionális hadseregét építi.” A német kancellár azt ígérte, a Bundeswehr igényeinek kielégítéséhez lesz elég pénz is. A Politico jóvoltából nemrég nyilvánosságra került Berlin bevásárlólistája, amelyben

377 milliárd euró értékben álmodják újra a német katonai erőt.

Németország régóta látványosan hanyagolta a hadserege erősítését, aminek történelmi okai is voltak. Az amerikaiak a második világháború utáni NSZK-nak csupán támogató szerepet szántak, ami meg is felelt a nyugatnémeteknek. Ám még másodhegedűsként is az 1960-as években a GDP közel öt százaléka ment védelemre, ami 2005-re a rekordalacsony 1,1 százalékra zuhant az újraegyesített Németországban, amelynek önképét a „civil hatalom” jelzővel szokás leírni. Vagyis a nyers katonai erő helyett puha hatalmi eszközökön van a hangsúly.

Mindezt az orosz agresszió és az amerikai távolodás tette idejétmúlt stratégiává, és az új időket Berlinben is megérezték.

Olaf Scholz akkori kancellár 2022 februárjában meghirdette a nagy külpolitikai fordulatot (Zeitenwende), egyúttal 100 milliárd eurós védelmi alapot hozott létre, amely az azt következő öt évben volt hivatott életet lehelni a Bundeswehrbe. Ezt az összeget az évtizedeken át alulfinanszírozott védelmi szektor rögtön felszívta. Az előrehozott választások után felálló Merz-kormány lazított a német fiskális szigort szimbolizáló adósságféken, ami a GDP 0,35 százalékában maximálta a költségvetési hiányt. A decifitlimit egy százalékponttal növekedett, de a mozgásteret kizárólag biztonságpolitikai célokra lehet kihasználni.

Az adósságfékről a hitelgázra lép Merz, hogy felgyorsítsa Németországot

Minden eddiginél nagyobb hitelfelvétel lehetőségéről, s vele az alkotmány módosításáról szavazott kedden a német parlament alsóháza, a Bundestag.

Háború Ukrajnában

Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.

Hozzászólások