Macron és Merz Berlinben találkoztak, hogy a szakadék széléről rángassák vissza az európai vadászgépprojektet

Az európai nagyok álma, hogy a hatodik generációban már ne az amerikaiaktól kelljen vadászgépet venni. A kontinens széttöredezett védelmi ipara miatt azonban ez csak összefogással mehet, ám az FCAS nevű fejlesztési program már hónapok óta áll, mivel a rivális hadiipari cégek együttműködése közel sem zökkenőmentes.

Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár kedden Berlinben egyeztettek az európai vadászgépprojekt (Future Combat Air System, FCAS) megmentéséről. Az intervenció azután vált szükségessé, hogy a francia–német–spanyol együttműködésben készülő, következő generációs vadászgép 100 milliárd eurós fejlesztési projektje a szakadék szélére került, miután a Párizst képviselő Dassault, valamint a Berlin megbízásából eljáró Airbus vitáját nem sikerül elsimítani.

A nyolc éve tartó együttműködés hónapok óta egy helyben áll,

mivel a projekt nem tud a második fázisába lépni, amelynek a végén, 2027-re működő prototípussal kellene előállni, hogy a 2040-es céldátumra meglegyen az új gép. A vita oka, hogy a Dassault nagyobb befolyást, részesedést követel a projektben, és magának vindikálná a döntést a tervezésben, a munkamegosztásban és a beszállítók kiválasztásában, amit a gigantikus összeggel haderőfejlesztésbe kezdő Németország nem akar engedni.

https://hvg.hu/kkv/20221119_Megallapodtak_az_uj_europai_legiharcrendszerrol_tobbe_kerul_mint_Magyarorszag_GDPje

A keddi találkozó előtt sajtóinformációk szerint már valószínű forgatókönyvnek számított a program kukába dobása. Több, a Financial Timesnak nyilatkozó forrás utalt rá, hogy annyira rossz az együttműködés, hogy ez nem is feltétlenül lenne probléma. Mások abban látták az egyetlen kiutat, ha Macron a sarkára áll, és kicsavarja a francia hadiipar kezéből az egyénieskedő ambíciókat.

„Amikor az újságokat olvasom, néha az az érzésem, hogy semmi sem működik rendesen”

– mondta Macron Berlinben, amikor az FCAS-program problémáiról kérdezték, amit utána azzal hárított, hogy a politikai döntések jók, de ezeket nem mindig könnyű megvalósítani. Különösen, ha riválisok összeházasításáról van szó, mint az Airbus és a Dassault esetében.

„Hiszünk benne, haladunk, és továbbítjuk a szükséges üzeneteket az iparágaknak” – mondta a sajtótájékoztatón a francia államfő. Hozzátette: „Felelősséget vállalunk a viták és a kérdések megoldásáért, amelyek elkerülhetetlenül másodlagosak.”

Az árkok mélységét jelzi, hogy a témát nem szakértői, de még csak nem is miniszteri szinten tárgyalták (jóllehet ezekre voltak korábban sikertelen kísérletek), hanem a lehető legmagasabb, kormány-, illetve államfői szinten egyeztettek. A találkozó után tartott sajtótájékoztatón nagyon visszafogottan, de hitet tettek a projekt folytatása mellett.

A programban részt vevő cégeknek „kötelességük eredményeket elérni”

– hangzott Macron kincstári válasza, aki felszólítást intézett a Dassault és az Airbus felé, hogy rendezzék az ellentéteket, és folytathassák a munkát.

Merz elmondta, hogy az év végéig fog végleges döntés születni a programról. „Jelentős összegről van szó” – emlékeztetett –, és reméli, hogy egységre jutnak a döntésig.

Az európai hadiipar kihagyta az ötödik generációt, amelybe az amerikai F–35-ös gépek is sorolhatók. A hatodik generációra – ahol az USA nemrég mutatta be saját modelljét F–47 néven – Európa az együttműködést választotta. Az irányvonal szerint a jövő típusai nem csupán lopakodóképességgel ellátott vadászok, hanem repülő szuperszámítógépekként a harctér agyai lesznek. Információk begyűjtése, szintetizálása és megosztása mellett 4-5 pilóta nélküli robotrepülőgépet kell vezényelniük, amelyek autonóm módon működtetik a fegyverzetüket, és látnak el támogató funkciót.

https://hvg.hu/360/20250426_hvg-nev-kotelez-f-47-vadaszgep-hatodik-generacio-legi-dominancia-Trump-legiero-NGAD-J-36-Boeing-Lockheed_Martin-FCAS-CCA-robotrepulok

Ha a két európai hatalom nem rendezi a konfliktust, az FCAS-projektet lecsavarhatják arra a szintre, hogy a nemzeti hatáskörben tartott gépfejlesztés mellett csupán a különböző eszközöket összekapcsoló, „harci felhő” néven emlegetett digitális ökoszisztéma marad közös.

A hatodik generációra egyébként az Egyesült Királyság és Olaszország is közösen fejleszt gépet a BAE Systems és a Leonardo bevonásával. A rivális projekt neve GCAP (Global Combat Air Programme), amelyhez Japán is csatlakozott a Mitsubishivel.

https://hvg.hu/360/20250127_hvg-kinai-legierofejlesztes-amerikai-felulvizsgalat-dominancia-igenye-egi-abrand-ngad-jegeles-J-35-F-35-J-20-F-22

Hozzászólások