Ezek az erők harcot hirdettek a globalizáció ellen, amire csak ráerősítettek az olyan jelenségek, mint a bevándorlás és a megszűnő ipari munkahelyek, mivel fokozták az elégedetlenséget és így gerjesztették a lázadást. Csakhogy egy évtized elteltével azt látni, hogy minden kereskedelmi korlát ellenére még fokozódik is a kölcsönös függések rendszere a világban – olvasható a lapban.
A szalaghírek persze azzal foglalkoznak, hogy az USA kereskedelmi háborút vív Kanadával és Kínával, Iránban és Ukrajnában zajlik a fegyveres viszály és változatlanul erősek a migrációellenes pártok Európában. Vagyis komoly érvek szólnak amellett, hogy esik szét a nemzetközi rend. Ám a gazdaságban ezzel ellentétes irányzatok érvényesülnek.
A történelem azt mutatja, hogy a gazdaságban muszáj összefogni, az eszmék és áruk áramlása manapság is feltűnően problémamentes. Kína júliusban kétszer annyit exportált, mint tíz éve novemberben, nyugodtan nevezhetjük a jelenséget Kínai megrázkódtatás 2.0-ának. Amerika részesedése is nő a világkereskedelemben. Ugyanez áll a tőkekivitelre is.
Igen magas az importált részegységek aránya a világkereskedelemben. Ám ez csak a régi típusú kapcsolatok része. Az igazi változás az, hogy az összefonódás mind digitálisabb. 2016 óta csaknem megkétszereződött azoknak a száma a Földön, akik használják az internetet. Már 6 milliárdan vannak.
Az adatközpontok jelentik az új infrastruktúra kikötőit, a szerverek a konténereknek felelnek meg és a tengeralatti kábeleket nevezhetjük az új selyemútnak. Természetesen vannak árnyoldalak is, a dark web csak erősödött, a bűnözés még inkább globalizált ipari vállalkozás lett.
De akadnak kedvezőbb példák is: 10 éve még a TikTok nemzeti fenyegetéssel ért fel az USA-ban, ám a Kongresszus hiába akarta betiltani, ma már az alkotói gazdaság szerves része, saját középosztállyal. De vannak más, hasonló kínai közösségi platformok is.
Hogy Trump alkalmazkodik a globalizációhoz, az a mesterséges intelligencia területén rajzolódik ki a legvilágosabban. Hatalmas befektetések mennek végbe az ágazatban, lepipálják a 19. századi vasútépítési lázat. Alap hozzá az import, kezdve az értékes chipekkel. Azokra eleve nem terjedtek ki az elnök vámjai.
A kínai egyetemek szakmányban bocsátják ki az AI-kutatókat. De az ilyen szakemberek számára az Egyesült Államok a legnagyobb mágnes. Úgy áll, hogy a nagy tengerentúli tech cégek nem tudnak meglenni a külföldi alkalmazottak nélkül. Bevándorlók alapították a vezető start-upok majdnem kétharmadát.
A nemzeti határok ilyen szempontból sokkal áteresztőbbek, mint ahogy azt a politikusok szeretnék, amikor adatokról van szó. A világ azonban lényegesen átalakult az eltelt dekádban, és még hol van a vége!
A populisták annak idején azzal indultak, hogy a nemzeti érdekek felülírnak mindent. Ám világ jobban összekapcsolódik, mint valaha. A globalizáció nem egyszerűen eleven, hanem erőteljesen menetel. Akár tetszik, akár nem – állapítja meg a Bloomberg kommentárja.
