Ürülékük buktatta le a rejtőzködő császárpingvineket

Hatalmas foltokat hagytak a jégen, így találtak rájuk a tudósok.

  • MTI / hvg.hu MTI / hvg.hu
Ürülékük buktatta le a rejtőzködő császárpingvineket

Új császárpingvin-kolóniákat fedeztek fel az Antarktiszon műholdas felvételek és némi ürülék segítségével. A brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) tudósai a Sentinel-1 űrmisszió adatai alapján összesen 11 új kolóniára bukkantak – közölte az Európai Űrügynökség (ESA).

Bár az állatok túl kicsik ahhoz, hogy láthatóak legyenek a műholdas felvételeken, guanójuk, vagyis ürülékük alapján azonosítható a jelenlétük, mivel hatalmas foltokat hagynak hátra a jégen.

A tudósok eredményeiket a Remote Sensing in Ecology and Conservation című tudományos folyóiratban mutatták be.

A röpképtelen tengeri madarak tanulmányozása műholdak nélkül rendkívül nehézkes, mivel a Föld távol eső és nehezen megközelíthető területein élnek, ahol ráadásul akár mínusz 50 Celsius-fokra is süllyedhet a hőmérséklet.

Az új adatok alapján a teljes antarktiszi kontinensen 61 császárpingvin-kolónia él.

„Ez egy nagyon izgalmas felfedezés. És bár jó hír, a kolóniák kicsik, a teljes populációt csak 5-10 százalékkal növelik meg kicsivel több mint félmillió egyedre, vagyis 265 500-275 500 költőpárra” – mondta el Peter Fretwell, a BAS geográfusa, a tanulmány vezető szerzője.

A felfedezés azért is rendkívüli, mert a globális felmelegedés veszélyezteti az antarktiszi kolóniákat. A császárpingvinek egész életciklusa a jégtáblákhoz kötődik, ha azonban azok olvadni kezdenek, félő, hogy az állatok száma jelentősen, egyes előrejelzések szerint akár felére is lecsökkenhet – figyelmeztetett a BBC.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?

vélemény

Parászka Boróka: A rezsimbontás receptje

Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége. Egyelőre ott tartunk, hogy el kell hinnie az ország határain belül és kívül élőknek, hogy lehetséges a megtisztulás, és mindenkinek lehet helye, feladata ebben.