Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
A használt ruhák szeméthegyek és katasztrofális környezetszennyezés formájában végzik a fejlődő országokban – írtuk pár hónapja, most az AFP riportját idéző France24 arról számol be, hogy is kerülnek hatalmas ruhahegyek a világ legszárazabb sivataga, az Atacama dűnéi közé, és mi lesz velük.
Illúzió, hogy a turkálóban vásárolva megmenthetjük a Földet
2025-től kötelező lesz külön gyűjtenünk a textilhulladékot, ám arra nincs megoldás, hogy a várhatóan a mostani mennyiség többszörösét kitevő használt ruhákkal mit lehet majd kezdeni. Az európaiak által már nem hordott ruhák sok esetben fejlődő országokban végzik, szeméthegyek és katasztrofális környezetszennyezés formájában. Hartay Mihály környezetvédelmi tanácsadóval, a régió egyik legnagyobb használtruha-nagykereskedőjének kommunikációs vezetőjével beszélgettünk.
A beszámoló szerint Chile hagyományosan nagy elosztóközpontja a fast fashion üzletekben el nem adott vagy már elhasznált ruhadaraboknak. Évente 59 ezer tonna textiláru érkezik Iquique kikötőjébe, ahonnan ugyan egy részét kereskedők és csempészek továbbviszik, de a nagyját, legalább évi 39 ezer tonna ruhát az Atacama sivatagba hordják.
A világ minden részéről odahordott ruhák zöme szintetikus anyagból készült, biológiailag nem bomlik le, és akár 200 évbe is beletelhet, mire darabjaira hullik. Ráadásul akár a földre dobják, akár elássák, a holmik szennyezik a környezetüket. Emellett előállításuk is rengeteg energiát és vizet igényel, egy farmerhez például 7500 liternyi vizet használnak fel. Az iparág eközben hatalmas mértékben növekszik: 2000 és 2014 között megduplázódott a termelés, immár a globális vízszennyezés 20 százalékáért felel.
Helyben már vannak kísérletek az újrahasznosításra: egyrészt szegény emberek túrják a halmokat, használható darabokat keresve, de akad olyan chilei vállalkozás is, amely hőszigetelő paneleket készít az eldobott ruhákból.
Chilében, amely Dél-Amerika leggazdagabb országa, nagyon nagy hatása van a fast fashion láncok reklámjainak, sokan áltatják magukat azzal, hogy az újabbnál újabb és divatosnál divatosabb ruhákkal boldogabbá válhatnak, de közben csak hozzájárulnak a szennyezéshez.
Ez a hozzáállás ugyanakkor lassan változik, és sokan kérdőjelezik meg ezt a fajta túlfogyasztást – mondta az AFP tudósítójának egy a kidobott ruhákból víz felhasználása nélkül fonalat készítő vállalkozó.
