A klímaváltozás bizonyítottan veszélyezteti a bolygó ökoszisztémáját és az emberek egészségét, azonban mostanra már nagyon kevés idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy az emberiség számára élhető jövőt biztosítsunk – elemezte az Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) kettes munkacsoportja által készített jelentést Ürge-Vorsatz Diana, fizikus, éghajlatkutató a Másfélfok online sajtóeseményén.
Már eddig is 1,1 Celsius-fokkal nőtt a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez viszonyítva, és 2040-ig mindenképpen elérjük a 1,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedést. Azonban minden további kismértékű melegedés sokat számít.
– mondta Ürge-Vorsatz Diana, aki az IPCC következő jelentését kidolgozó harmadik munkacsoportjának alelnöke is.
A jelentés Európa számára 4 fő területen azonosított kockázatokat:
- hőség
- mezőgazdaság
- vízhiány
- áradások
Ezek már 2 Celsius-fokos melegedés mellett is drasztikus hatást gyakorolnak majd az emberi életre és a gazdaságra, azonban a kockázatoknak kitett emberek száma és a gazdasági veszteség 3 Celsius-fokos felmelegedés esetén megduplázódik.
A klímaváltozás csapásai közül a legtöbben a hőség miatt halnak meg Európában
Az éghajlatváltozás számlájára rengeteg haláleset írható: míg Észak-Amerikában a viharkárok, Afrikában a szárazság okozza a legtöbb halálesetet, addig Európában a legtöbben a hőstressz és a meleghullámok miatt halnak meg.
Ráadásul a 1,5 Celsius-fokot meghaladó felmelegedés mellett Európa egész területén 2-3-szorosára nőhet a hőhatásokkal kapcsolatos halálozások száma. A felmelegedés jelentős hatással lesz a Mediterráneumban a vízminőségre és a víz elérhetőségére és az emberek egészségére, Délkelet-Európában pedig egyenesen vízhiány léphet fel.
Ürge-Vorsatz Diana figyelmeztetett,
már a közeljövőben 30–40 nappal megnőhet a 35 fok feletti csúcshőmérsékletű napok száma, ennek hatására az egészségügyi ellátó rendszerek további nyomás alá kerülnek, és az erdőtüzek száma is emelkedik.
Hozzátette,
a 3 Celsius-fokot meghaladó felmelegedés elviselhetetlen csapást mér Kelet-, és Dél-Európára, ehhez már nagyon nehezen tudunk majd alkalmazkodni: Dél-Európában élhetetlen lesz az éghajlat, csak légkondicionált területeken lesz elviselhető a hőmérséklet az idő 74 százalékában.
Magyarországon a mezőgazdaság van a legnagyobb veszélyben
Bár Észak- Európában 2 Celsius-fokos felmelegedésig növekedni fog a termelékenység, ez az előny nem tudja kompenzálni azokat a veszteségeket, amiket Dél-Európa elszenved.
Összességében jelentős termelékenység-csökkenés várható Európa legnagyobb részén. A kukorica és a búza terméshozama Spanyolországon és Magyarországon fog a leginkább visszaesni: a kukorica terméshozama 3 Celsius-fokos felmelegedés esetén a felére csökken.
Bár ezt öntözéssel jelentősen kompenzálni lehet, egyre kevesebb lesz az elérhető vízmennyiség, míg a vízigény megnő. A veszteségek elkerüléséhez teljes mértékig öntözéses mezőgazdaságra kellene átállni, azonban az átalakítást már most el kellene kezdeni.
– tette hozzá Ürge-Vorsatz Diana.
Dél-Európa nagy része lakhatatlanná válhat a vízhiány miatt
Európa-szerte két héttel is megnőhet az aszályos időszakok hossza és Európa déli részének egyharmada vízhiánnyal szembesül már 2 Celsius-fokos felmelegedés esetén is.
A vízhiánynak a városok a legjobban kitettek, azonban az alkalmazkodásnak van határa a szakértő szerint.
3 Celsius-foknál a geofizikai és technológiai lehetőségek kimerülnek, így Dél-Európa nagy részében ellehetetlenülnek a gazdasági tevékenységek, sőt egyenesen lakhatatlanná válik a terület.
Máshol a szélsőséges időjárás pusztíthat: az áradások jórészt a tengerparti területeket érintik, 2 Celsius-fokos felmelegedés esetén már visszafordíthatatlan károk történnek, például Velence kulturális értékei eltűnnek.
A világörökségi helyszínek harmadát fenyegeti a klímaváltozás
Addig nézze meg Velencét, amíg teheti!
Csökken a biológiai sokszínűség
Az éghajlati tényezők egymás hatásait erősítik: például a megnövekedett hőség aszályt okozhat, ezek együtt sokkal nagyobb veszteségekkel járnak a mezőgazdasági termelésben, ami csökkenti a produktivitást, a jövedelmeket és felhajtja az élelmiszerárakat. Ráadásul a kártevők és kórokozók elterjedését is elősegíti az éghajlatváltozás, ami tovább növeli a károkat az éghajlatkutató szerint.
A klímaváltozás egyik legnagyobb vesztesei a magyarországi erdők lesznek, a lucfenyők már most sem élnek meg hazánkban, és ezek a rovarkártevők miatt tovább pusztulnak. Míg sok rovar kihal, az életterüket betöltik a poloskák és a kullancsok, ezek további károkat okoznak.
