Az elmúlt években alig, akkor is inkább negatív irányba változott azoknak a közbeszerzéseknek az aránya, amelyekben érvényesülnek a zöld, azaz a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok. Az összes közbeszerzésnek 2019-ben 11,8, 2021-ben 10,2 százaléka volt zöldként jellemezhető, értéküket tekintve pedig még nagyobb a csökkenés: 14,6-ről 11,2 százalékra – ez derül ki legalábbis a kormány által még a karácsony előtt elfogadott, és a napokban a kormány oldalán megjelent Zöld közbeszerzési stratégiából, amiben azt tűzték ki célul, hogy öt év alatt nagyjából megháromszorozzák a fenti értékeket, vagyis

a zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzések aránya 2027-re legalább 30 százalékos legyen.

A terület elmaradottságát már 2020-as országjelentésében megállapította az Európai Bizottság, amely akkor jelezte, hogy kihívást jelent a környezeti, fenntarthatósági és szociális szakpolitikai célok közbeszerzési eljárásokba integrálása, és szabálytalanságokat tárt fel a zöld szempontok alkalmazásának gyakorlatával kapcsolatban.

Különösen feltűnő, hogy az államszervezet mely szereplőinek közbeszerzéseiben jelentek meg leginkább a zöld szempontok. Akár az ilyen közbeszerzések darabszámát, akár azok összértékét nézzük, a Közbeszerzési Hatóság 2021-es beszámolójának adatai alapján messze a regionális, helyi szintű ajánlatkérők vezetnek: az összes zöld közbeszerzés több mint 70 százalékát náluk írták ki, míg a legritkábban a központi kormányzatnál és a közszolgáltatóknál, amelyek a 4, illetve a 2 százalékos arányt sem érték el az összesítésben.

A regionális, helyi szervezetek előnyét még tovább növeli, hogy az összes közbeszerzésnek csak 36,6 százalékát adták ők, értéket tekintve pedig csak 16,6 százalékot. A dokumentum szerint a zöld szempontok „az építési munkák, a szállítófelszerelések és kiegészítő szállítási cikkek, bútorok, a szennyvíz- és hulladéktisztítási, környezetvédelmi szolgáltatások, továbbá az irodai eszközök” beszerzése során érvényesültek.

Ezek után nem csoda, hogy a stratégiában megállapítják:

• a zöld környezetvédelmi szempontok alkalmazása „nem kifejezetten széles körben elterjedt" a hazai ajánlatkérők közbeszerzési eljárásaiban;
• további „javulásra nyílik mód” a központi közigazgatásban és a gazdasági társaság ajánlatkérők tekintetében;
• a zöld közbeszerzéseknek sem a száma, sem az értéke nem jelentős, az életciklusköltség-számítás módszerének alkalmazása pedig kifejezetten ritka.

Utóbbi azért is érdekes, mert az életciklusköltség érvényesülését már a tíz évvel ezelőtti, a témában akkor elfogadott uniós irányelv nyomán megszületett zöld közbeszerzési rendeletben is hiányolták szakmai szervezetek:

Éretlen, de nem reménytelen a kormány zöld közbeszerzési rendelet-terve

A zöld közbeszerzési rendelet társadalmi egyeztetésre bocsátott változata a mostani formájában nem nagyon segíti a középületek energiahatékonyságát: a kazánok vásárlására nem vonatkozik és nem érvényes az önkormányzati épületekre sem - kritizál az Energiahatékonysági Intézet. De hozzáteszik: ha a Kormány orvosolja a hibákat, akkor sikeres is lehet a zöld közbeszerzés

No, nem mintha semmi nem történt volna ezen a területen, a stratégia felsorolja az állami és önkormányzati szervezetek releváns zöld kezdeményezéseit, így például, hogy

• 2018-ban a Közbeszerzési Hatóság meghirdette „A fenntartható közbeszerzések évét”, aminek keretein belül konferenciákat szerveztek a témában, jó gyakorlatokat mutattak be, díjat alapítottak, és fenntarthatósági microsite-ot is létrehoztak;
• a Magyar Nemzeti Bank 2019-ben zöld programot indított a környezetvédelmi pénzügyi szolgáltatások támogatására, és 2021-es fenntarthatósági jelentésében felhívta a figyelmet, hogy a karbonsemleges gazdasági működéshez jelentős mennyiségű zöld beruházásra van szükség;
• az Állami Számvevőszék pedig figyelemmel kíséri a zöld szempontok érvényesülését ellenőrzései során, és 2020-as részletes elemzésében megállapította: ezek akkor járulhatnak hozzá a klímavédelmi célok eléréshez, ha mérhetők és nyomon követhetők.

Jelzik azt is, hogy bár a szabályozási környezet lehetőséget teremt rá, de egyes ágazati jogszabályoktól eltekintve nincsenek kötelező rendelkezések a zöld szempontok alkalmazására, ennél fogva a zöld közbeszerzések megléte kiemelten függ az ajánlatkérők elkötelezettségétől, és bár vannak ezt támogató és ösztönző állami szereplők, de további lépések szükségesek. Ezek nagyját pedig a területfejlesztésért felelős miniszterre, vagyis Navracsics Tiborra bízzák, akinek feladatául szabták, hogy

• még az idei első félévben készítsen jogszabály-javaslatot a zöld közbeszerzések kötelezővé tételéről azon tárgyak esetében, amelyeknél már létezik uniós zöld közbeszerzési követelmény, vagy a stratégia végrehajtása során kidolgoznak ilyet;
• november 10-ig dolgozza ki az életciklusköltség-számítás mintamódszereit, készítsenek ehhez módszertani útmutatókat, segédleteket, előtte pedig mérjék fel a vele kapcsolatos gyakorlatokat, tartsanak szakmai konferenciákat.
• a Közbeszerzési Hatósággal közösen erősítse a szakmai kapacitásokat, fejlessze az ajánlatkérők beszerzési szervezetét, támogassa a zöld közbeszerzési stratégiák kialakítását, szervezze meg a közbeszerzési szaktanácsadók, a szakemberállomány, az ajánlattevők képzését,
• általában biztosítsa a stratégia megvalósulását intézmények közötti egyeztetésekkel, akár vezetői, akár szakértői szinten,
• ellenőrizze a stratégia végrehajtását, amiről háromévente jelentésben kell beszámolnia.

A kérdés összetettségét jelzi, hogy nemcsak Navracsics Tibor kapott feladatot a zöld közbeszerzésekkel kapcsolatban, hanem

• Lázár János közlekedésért felelős miniszter is, akinek a tiszta jármű irányelv teljesítésével kapcsolatos kötelezettségek hatásait kell elemeznie az egyes ágazatokban, valamint ellenőriznie a célértékek teljesítését, és biztosítania a finanszírozási programokat;
• Csák János kultúráért és innovációért – illetve a jelen esetben releváns vállalkozásfejlesztésért is – felelős miniszter pedig azokért a támogatási programokért lesz felelős, amelyek a zöld közbeszerzési versenyképességet javítják;
• Nagy István agrár- (és környezetvédelemért is felelős) miniszternek pedig az év végéig kell megoldania, hogy létrejöjjön egy ökocímkékkel kapcsolatos tudásbázis, az ökocímkék ugyanis nagyban segíthetik a döntést a zöld közbeszerzéseknél.

A zöld közbeszerzések minél szélesebb körű elterjedéséhez megfelelő tájékozottságra is szükség van, ennek elérését a Közbeszerzési Hatóság kapta feladatául, mondván, neki már van ilyen tapasztalata. A hatóságnak – mint Zöld közbeszerzési kompetencia centrumnak – a gyakorlati alkalmazást is elő kell segítenie, például ki kell dolgozniuk emellett a beszerzési tárgyak, termékek, termékcsoportok zöld közbeszerzési kritériumait, és össze kell állítaniuk egy zöld közbeszerzési eszköztárat is, három beszerzési termék vagy termékcsoport esetében még idén november 30-ig, majd folyamatosan a továbbiak esetében is. A gyakorlat kialakulását elősegítő további eszközöket és ösztönzőket is ki kell dolgozniuk, mindeközben szemük előtt kell lebegjen, hogy

mindeddig nem valósult meg az áttörés a zöld közbeszerzés gyakorlati alkalmazásában.