A rendelkezés alapján zöldterület-övezetből, mezőgazdasági vagy erdőterületből új beépítésre szánt terület vagy különleges beépítésre nem szánt terület kijelölésére csak akkor van lehetőség, ha legalább azonos mértékű és azzal megegyező biológiai aktivitásértékű zöldterület, mezőgazdasági vagy erdőterületet jelölnek ki csereterületként – írja a Portfolio.

A naperőművek jellemzően ilyen területeken valósulnak meg, így ezekre is vonatkozik a csereterületre vonatkozó kijelölési kötelezettség, így várhatóan a szabály komoly következményekkel jár majd a hazai naperőmű- és egyéb megújulós fejlesztésekre – mondta el a lapnak Várszeghi Balázs ügyvéd.

A csereterületet az önkormányzat jelöli ki, de a beruházó költségén kell kialakítani, például ha a földdarabot rekultiválni kell a cserefunkció biztosításához.

A másik probléma akkor merülhet fel, ha a település határain belül nincs lehetőség ilyen terület kijelölésére, ami főleg a kisebb településeken lehet jellemző. A lap megjegyzi: ökölszabályként kimondható, hogy egy megawatt kapacitás kiépítésére egy hektár területre van szükség, viszont a magas csatlakozási díjak és a méretgazdaságosság szempontjai miatt inkább a nagyobb, 20-50 megawattos projektek a népszerűek.

A harmadik akadály az lehet, hogy a rendelkezés szerint ahol 5 kilométeres körzeten belül a fejlesztés megvalósítására alkalmassá tehető barnamezős terület van, ott új beépítésre szánt terület csak kiemelt közérdek esetében jelölhető ki.

Mindez a szakértők szerint számos tervezett projektet hátrányosan fognak érinteni. „Azon beruházások, ahol nem sikerült a helyi építési szabályzat (HÉSZ) megfelelő módosítását elindítani még október 1-je előtt, és csereterületet sem tudnak biztosítani, ellehetetlenülhetnek, ezzel a fejlesztők sok éves fejlesztői munkája, sok esetben milliárdos összegű megfizetett kapacitás biztosítékai is elveszhetnek” – írja a Portfolio.

Bár az érintettek elkezdtek felkészülni az október 1-jén hatályba lépett rendelkezésre, a termőföldek átminősítése és a településrendezési eszközök módosítása lassú folyamat, így akik annak elején voltak még, azok jelentős hátrányba kerülnek. A lap által megkérdezett szakértők úgy látják, nagy az elkeseredés a magyarországi naperőmű-fejlesztők körében. A helyzet egyedüli nyertesei azok lehetnek, akik kiemelt beruházási státuszt tudnak kijárni a projektjeiknek – itt természetesen az olyan kormányközeli vállalkozók járnak az élen, mint Mészáros Lőrinc.

Az új jogszabályi változások nem érintik – és ezzel preferálják – például az ipari létesítmények tetején megvalósuló, vagy a már eredetileg is barna mezősként tervezett napelemes fejlesztéseket, és jelentős előnyre tehetnek szert azok a fejlesztők, akik már a tervezési, előszerződési fázisban is a barnamezős, illetve a kivett területeket részesítették előnyben a beruházásukhoz – olvasható a lapban.