Nem lehet eléggé hangsúlyozni a komposztálás jelentőségét, pláne manapság, amikor a szaporodó kedvezőtlen hatások miatt komoly mértékben pusztul a talaj. Tudja, hogy érdemes komposztálni? Miből áll össze ez a mikrobamassza? Mi a különbség a vermikomposzt és a gilisztahumusz között? Komposztálási kisokossal állt elő az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet a talaj világnapjára.
Ezer év – ennyi időre van szükség 2-3 centiméternyi talaj kialakulásához, ebben terem élelmiszereink 95 százaléka, miközben a növények fejlődéséhez szükséges 18 természetes vegyi anyag közül 15-öt biztosít – hívja fel a figyelmet az ENSZ a talaj világnapján, december 5-én.
Csakhogy egyre nagyobb bajok vannak vele. Egy éve azt írtuk, évente 80-110 millió köbméternyi talajt vesztünk, a terjeszkedő városok, az erdőirtás, a szennyezés, a túllegeltetés, az éghajlatváltozás és az erózió miatt, amit csak fokoz a szántásos mezőgazdasági művelés is: a felszántott, forgatott föld hamarabb veszíti el víztartalmát, a kiszáradt talajszemcséket könnyebben hordja el a szél – tavaly tavasszal ilyen okból alakult ki az M1-esen halálos tömegbalesetet okozó porvihar is – vagy mossa el az egyre gyakrabban hirtelen nagy mennyiségben lezúduló csapadék. A rendszeres szántás miatti talajpusztulás kockázataira tavaly ősszel a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Gyuricza Csaba is figyelmeztetett.
A tavaly a talajpusztulás kockázatait sorra vevő Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) idén a komposztálás jelentőségére hívta fel a figyelmet. A talajt, annak élővilágát és a termesztett növényeket egyszerre éltető komposzt az ökogazdálkodók és házikertészek egyik legsokoldalúbban hasznosítható anyaga – írták közleményükben, jelezve, hogy frissült az országos komposztérkép, amin mind a hobbikertészek, mind a nagyobb mennyiséget igénylő növénytermesztők is megtalálják a hozzájuk közel eső, zöldkomposztot előállító üzemeket, egyúttal egy videót is közzétettek, amin Víg Vitália talajökológus vezet be a komposztálás rejtelmeibe, aki szerint
„Amit komposztálunk, az egyfajta erőforrás. Így is kéne tekintenünk rá!
Amit nem tudunk elfogyasztani a konyhában, a lehullott avar, vagy bármiféle szerves maradék, az egy nyersanyag ahhoz, hogy valami csodálatos dolgot hozzunk létre.
Megfelelő nedvességű, hőmérsékletű és oxigéntartalmú (aerob) környezetben, szerves anyagok biológiai lebomlásának végeredményeként jön létre. A komposztálódás eredménye földszerű, humuszanyagokban és hasznos mikroorganizmusokban gazdag “mikrobamassza”, ami talajjavítóként, tápanyag utánpótlásra és termesztőközegként is használható.
Lokális, könnyen beszerezhető és olcsó alapanyag, amelynek előállítása nem káros a környezetre
– idézték Gyöngyösi Emesét, az ÖMKi projektvezető kutatóját.
A komposztálást kis léptékben is érdemes elkezdeni, akár a négy fal között, ehhez korábban a hvg.hu is adott részletes tippeket:
Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Ez az a fegyver, amely alkalmas lehet Irán nukleáris létesítményeinek megtámadására.
