#talaj

„Az első és legfontosabb feladat a súlyos áfacsalások kiküszöbölése” – hogyan lehet újra kitalálni a magyar mezőgazdaságot?

„Régi segítőink, az időjárás, a talaj, a támogatás, a munkaerő cserben hagytak minket, elfogytak, kimerültek” – mondta a HVG-nek nyilatkozó szakértők egyike. Lépéskényszerben van a magyar agrárium, de milyen konkrét intézkedésekre lenne szükség most, amikor minden megváltozik? Minden tényező abba az irányba mutat, hogy az ágazat szereplői csak integrációk építésével maradhatnak talpon.



zCast: Akiknek a méhecskéje a giliszta – miért ne bolygassuk a talajt?

Gyanús fehér foltok a barna szántókon, arasznyi mély porrétegbe vetett magok, vizes felszín alatt száraz talaj – csak néhány aggasztó jelenség azok közül, amik megmutatják, mennyire kizsigereltük a talajainkat. Állapotromlásuk már a termésmennyiségekre is kihat, de visszafordítható. A zCast hallgatóit Berend Ferenc agrármérnök, és Gribek Dániel agrárújságíró segítségével visszük a talajszelvények mélyére, ahol kiderül, mit tud a talajmegújító mezőgazdaság: miért jó, ha nem járja eke a szántót, ha növénymaradványok közé vetik a kukoricát, vagy mit kezd a giliszta a felszínen hagyott szalmaszállal? De hogy lesz a gazdáknak felszabadító élmény a no till?





Régen kellett az országnak ennyire, hogy essen az eső novemberben: már apokaliptikus forgatókönyvvel is számol a vízügy

Késik a talajok feltöltődése nedvességgel. Az utóbbi egy évben az egyetlen március kivételével minden hónapban kevesebb csapadék hullott a sokévi átlagnál, a talajok mélyebb rétegei kritikusan szárazak, és szokatlan módon még nem indult meg a feltöltődésül. Ha novemberben nem hullik legalább átlagos csapadékmennyiség, akkor apokaliptikus forgatókönyvre készülhetünk a vízügy szerint.


Mulcsozás: a lusta kertész titka az aszállyal dacoló, buja kerthez

Az extrém időjárás miatt ma csak maga ellen dolgozhat a kertész a kertjében, ha a megszokásokat követi. A hőségnapok száma ugyanis épp úgy növekszik, mint az aszályos időszak után a talajromboló viharos esők vagy a jégverések kockázata. A műgonddal kikapált ágyások, az ősszel akkurátusan összegereblyézett, majd növényi hulladékos zsákban elszállított lomb és nyesedékek ráadásul ezen csak rontanak, növelik ugyanis a vízhiányt és a talajeróziót. A kertben kifizetődőbb a lustaság – ha annak mulcsozás a neve.


Gombák ellen gombával a kertben? Tények és tévhitek a permetszer helyett használható talajoltóanyagokról

A kerti növényeinket károsító baktériumok és gombák esetében is igaz a mondás, sárkány ellen sárkányfű kell és nem permetszer. A megelőzéséhez a kertben a talaj mélyére kell tekinteni, hiszen a növényi immunrendszer megerősítéséhez és a kórokozók kiszorításához kulcsfontosságúak az ágyásokban élő hasznos mikroorganizmusok. Ezt használják ki az egyre népszerűbb talajoltó készítmények, amelyek a permetszerek helyett vagy mellett biológiai növényvédelmet kínálnak – már ha tudjuk, miként használjuk azokat.



Így deríthetjük ki, hogy kimerült-e a talaj, javítanunk kell-e kertünk földjét

Nem túlzás azt feltételezni, hogy akinek kertje van, az év közben szeretné meglepni magát és családját egészséges, „íze van” zöldségekkel és zamatos gyümölcsökkel. Ennek egyik kulcsát sokan – nagyon helyesen – talajaink minőségében, a talaj-előkészítésben látják. Hogyan tesztelhetjük a kerti talajt egy egyszerű és okos alkalmazás segítségével, és mi a teendő, ha azt találjuk, hogy kimerült?




zCast: Kiszipolyozzuk a talajt, pedig mindennapi betevőnk múlik rajta

Mélyre ás a zCast már az év elején: az élelmet adó talajról szól az idei első adás. Mitől romlanak a talajok? Mi lesz így a mindennapi betevőnkkel? Mit lehet tenni a talajegészségért? Hogyan futott fel a regeneratív talajművelés, mi az a no till, és tényleg ez ment meg minket? Ki más is tudná tisztázni a kérdéseket, mint a talaj-mikroorganizmusok magyar hangja, Víg Vitália talajökológus.


Ön öntene a kiskertbe mikrobamasszát? Pedig jobban tenné

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a komposztálás jelentőségét, pláne manapság, amikor a szaporodó kedvezőtlen hatások miatt komoly mértékben pusztul a talaj. Tudja, hogy érdemes komposztálni? Miből áll össze ez a mikrobamassza? Mi a különbség a vermikomposzt és a gilisztahumusz között? Komposztálási kisokossal állt elő az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet a talaj világnapjára.


A szántás felhagyására biztatja a gazdákat az állateledeles óriásgyár

Miközben mind több szó esik a mezőgazdaság szén-dioxid-kibocsátásának visszafogásáról, egyre többen ébrednek rá, hogy baj van a rendszeresen szántott termőtalajjal is. Van, aki megoldást is kínál, amivel a talaj is megóvható és szén-dioxid is megköthető. A talajmegújító gyakorlatok azonban még csak lassan vernek gyökeret itthon, pedig a Nyugat-Dunántúlon már támogatói program is létezik a terjesztésére egy élelmiszeripari multinak köszönhetően. Míg az üzemi művelésű szójatáblában sekélyen senyvednek a szójagyökerek, a szántásmentes parcellán tenyésző árpa a gilisztacsatornákon a talaj mélyéből is szívhatja a tápanyagokat, és ennek megannyi házi kedvenc kutya és macska is örülhet világszerte.