Megrázó adatot tett közzé a Tápió Natúrpark a Facebookon az idei békamentésről: mindössze 73 egyedet sikerült megóvniuk. A természetvédők szerint ezzel vége is, nem lesz több ilyen akciójuk, mivel vége a populációnak. Mint fogalmaztak: „Gyász ül a szívünkben, egy populációt gyászolunk.”
A békákat azután kezdték el összeszedni, hogy Farmosnál szinte balesetveszélyes volt közlekedni márciusban a 311-es úton, mert az autó megcsúszott a nagy tömegben vonuló békákon. Végül 2004-ben kezdték el a békákat összeszedni, a csúcs 2013-ban volt, amikor 66 117 békát mentettek a vezetők és az önkéntesek, érdeklődők. 2025-re ezer alá csökkent a mentett békák száma, 2026-ra pedig 100 alá.
A Tápió Natúrpark szerint globális szintű probléma van, nemcsak Farmoson fogynak a kétéltűek, hanem az egész világon megfigyelhető ez a jelenség. „Számos egyéb, összetett okok mellett, a legkomolyabb problémát a klímaváltozás okozza, melyre a kétéltűek különösen érzékenyek” – olvasható a posztban.
Azt is hozzátették, ha újra indokolttá válik, akkor újra fognak Farmoson békát menteni.
Mit jelez, hogy idén talán már nem is kellenek a békamentők a Hajta-mocsár melletti főútra? Miért bontják az árvízvédelmi gátakat Észak-Rajna-Vesztfáliában? A Kárpát-medence kiszárításáról, ennek katasztrófális hatásairól és a lehetséges megoldásokról esik szó a zCast friss, vizes adásában. A vizes élőhelyek regenerációjának kérdéseit Csala Dániellel, a Nem víznek való vidék YouTube-csatorna szerzőjével és Réder Ferenc biológus-mérnökkel, a Patakrevitalizáció oldal gazdájával járjuk körbe. Szó lesz a „borzasztóan, kegyetlenül rossz”, és évről évre romló helyzetről, a víz pótlásának lehetőségeiről, hódokról és az őket utánzó vízőrzőkről. De vajon mi dolguk van a vízi rágcsálóknak a New York-iak ivóvízével?
