A sürgősségi kilövések számát pedig megduplázták.
Alkotmányosnak ítélte szerdán a román alkotmánybíróság a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt, amely ellen májusban emelt alkotmányossági óvást Nicusor Dan államfő – derült ki az alkotmánybíróság közleményéből.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvénytervezete ellen emelt államfői óvást az alkotmánybíróság tagjainak többsége megalapozatlannak ítélte. A testület rövid indoklásában rámutatott: az uniós élőhelyvédelmi irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy felmentést kapjanak a védett állatok elfogására és kilövésére vonatkozó tilalom alól, és ez a barna medve esetében is érvényesül.
Korábban is volt példa hasonlóra. Miután Ursula von der Leyen póniját ette meg egy szürkefarkas, azok lekerültek a szigorúan védett fajok listájáról. Ezúttal viszont nem pónik, emberek vannak veszélyben – érvelnek a kezdeményezők.
Az alkotmánybíróság az államelnök kifogásaira válaszként közölte: a jogszabály tudományos adatokon alapszik, amelyek kimutatták, hogy Romániában túlzottan nagy a barnamedve-populáció, így nem elegendők a lakosság védelmét szolgáló alternatív intézkedések.
A testület az államfő azon érvelését is elutasította, miszerint a medvekérdésben a kormánynak kell eljárnia, a parlament nem hivatott erre. Az alkotmánybíróság szerint sem az élőhelyvédelmi irányelv, sem az Európai Unió Bíróságának esetjoga nem írja elő, hogy a fajok és élőhelyek védelmére irányuló intézkedéseket kizárólag a végrehajtó hatalomnak kell szabályoznia, erről a parlament is dönthet.
Az alkotmánybírság határozata jogerős és kötelező érvényű.
Romániában április 22-én fogadta el a képviselőház a barnamedve-állomány ritkítását célzó vadászati kvóta megduplázását. Az RMDSZ által előterjesztett törvénytervezet a korábbi 426 helyett 2026-ra és 2027-re évi 859 barna medve kilövését írja elő megelőzési céllal, és a sürgősségi kilövések számát is az eddigi kétszeresére – 55 helyett 110-re – emeli.
Az előterjesztő RMDSZ szerint az intézkedés célja az emberi élet és a mezőgazdasági tevékenységek védelme, valamint a túlszaporodott állomány tudományos alapú szabályozása. Indoklása szerint azért volt rá szükség, mert Romániában az utóbbi két évtizedben április közepéig 26 ember életét vesztette medvetámadások következtében, és több mint 274-en megsérültek.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter múlt héten bejelentette, hogy Románia Szlovákiával közösen rugalmasságot kér az Európai Bizottságtól a barna medve uniós védelmében, ahogy az korábban a szürke farkas esetében is történt. Az RMDSZ politikusa hétfőn és kedden több uniós intézményben is felszólalt, és tárgyalásokat folytatott ez ügyben. Álláspontja szerint Romániában mindaddig nem rendezhető a medvekérdés, amíg nincs változtatás uniós szinten, a román hatóságok ugyanis tartanak az uniós élőhelyvédelmi normáktól.
A védett nagyragadozók még mindig otthon érzik magukat Kelet-Közép-Európában és bár vannak konfliktusok az emberek és állatok egymás mellett éléséből, sok megelőzhető lenne odafigyeléssel és az országok összehangoltabb együttműködésével. Miért fontos, hogy a kutatók begyűjtsék a medve ürülékét, hány hiúz él Magyarországon, hogyan lehet védekezni a farkasok ellen, és talán a legfontosabb: mikor támadnak a vadonban élő állatok? Egy uniós program mindezekre a kérdésekre választ ad, mi pedig ellátogattunk Szlovákiába, hogy személyesen is utánajárjunk a nagyragadozók rejtélyének.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: AFP / Andrei Pungovschi
5 071 632 000 forint, 2 658 350 euró, 1 257 100 dollár.
