Miért kevésbé stresszes a medve, ha bemegy az ember lakta területre?

A védett nagyragadozók még mindig otthon érzik magukat Kelet-Közép-Európában és bár vannak konfliktusok az emberek és állatok egymás mellett éléséből, sok megelőzhető lenne odafigyeléssel és az országok összehangoltabb együttműködésével. Miért fontos, hogy a kutatók begyűjtsék a medve ürülékét, hány hiúz él Magyarországon, hogyan lehet védekezni a farkasok ellen, és talán a legfontosabb: mikor támadnak a vadonban élő állatok? Egy uniós program mindezekre a kérdésekre választ ad, mi pedig ellátogattunk Szlovákiába, hogy személyesen is utánajárjunk a nagyragadozók rejtélyének.

Több mint húsz éve változott meg minden, amikor az emlékezetes szélvihar hatalmas területen döntötte ki a fákat a Tátrában, utána kezdtek a medvék megjelenni a falu környékén

– magyarázza Ján Kollár, Liptovská Kokava polgármestere a település medvebiztos kialakítású kukái előtt. Mivel közel az erdő, a medvék rendszeresen feltűnnek a környező kukoricaföldeken, illetve a Dovalovec-patak völgyébe lejtő domboldal felhagyott gyümölcsöseiben, szétszaggatják az állattartó telep takarmányos zsákjait, és még a gyertyákat is megrágják a temetőben. 

A polgármester szerint 30-40 egyed fordul meg rendszeresen a falu közelében. Tavaly ősszel két alkalommal az utcákra is bemerészkedett egy-egy állat, sokszor a faluszéli házak ablakaiból is látni lehet őket, amint a gyümölcsösben falatoznak. Mozgásuk jól látható azokon a térképeken is, amelyeket a kutatók és a Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelmi Hivatalának munkatársai mutatnak: két medve ugyanis nyomkövető nyakörvet visel. A tavaly rögzített jelek is mutatják, hogy az állatok a leggyakrabban a kukoricaföldeken időznek, bár akkor pont elkerülték a gyümölcsöst, miután tavaly nem volt termés a szilva- és almafákon.

Pár éve a falu közelében tragikus medvebaleset is történt: egy idősebb férfi gombaszedés közben, véletlenül akadt össze az egyik állattal, amely az artériáján sebesítette meg, és a férfi elvérzett. Az eset nagy visszhangot keltett, több problémás egyedet is kilőttek, a falu közelében pedig vadászati zónákat jelöltek ki, ahol az ott megjelenő medvéket kilövik, ha szükséges. 

Jan Kollar Liptovská Kokova polgármestere
Ballai Vince

A nagyragadozók jelenléte – a magyarországi ál-észlelésekkel szemben – itt nem meglepetés, hanem a mindennapok része: a kevesebb mint 900 lelkes falutól pár kilométerre kezdődik a Csendes-völgy (Tychá dolina) aminek környéke – a Liptói-havasok – régóta ismert medveélőhely. A völgyet övező hegyoldalak több ezer hektárja szigorúan védett terület, turistautat is csak elvétve jelöltek ki. A nyomkövetős állatok adatai alapján a medvék nagy területet bebarangolnak, némelyik a lengyelországi Zakopane környékéről érkezett a Magas-Tátra déli előterében termesztett kukoricaföldekre falatozni. 

Hozzászólások