A Kanári-szigetekről indulhat el az újabb szökőár

A sok emeletes ház magasságát elérő hullámokat a tengerfenék tektonikus változásai vagy a tengerből kiemelkedő tűzhányó kitörése indíthatja el.

Az Indiai-óceánban, december 26-án reggel bekövetkezett tenger alatti földrengés, majd a rengés nyomán kialakult szökőár - japán nevén cunami - több mint 17 ezer halálos áldozatot követelt, s legalább egymillió embert tett hajléktalanná. A negyven éve mért legnagyobb, a Richter-skálán 9-es erősségűnek mért rengésnek az epicentruma (központja) Indonézia északi, szumátrai partjának közelében, a tengerfenék alatt volt.

A leginkább a Csendes-óceánon és a környező tájakon gyakori pusztító szökőárnak, a cunaminak egy-egy tenger alatti tűzhányó kitörése, vagy a mederben bekövetkezett rengés, tektonikus mozgás az oka. Ilyenkor hirtelen nagy tömegű tengervíz mozdul meg nagy sebességgel, a nyílt tengeren még alacsony, alig fél méteres hullámokban tovagördülve. Ám amikor ezek - a repülőgép sebességével száguldó - hullámok sekélyebb mederhez érnek, hirtelen lelassulnak, viszont akár tíz emeletnyi magasságúra is tornyosulva csapnak ki a partra. A mostani cunaminál helyenként 30 méteres hullámokat mértek.

A szökőár jellemzője az is, hogy a nyílt tengeren hihetetlen távolságra - akár 10-15 ezer kilométerre - is eljutnak hullámai. A mostani tragikus földrengést kísérő szökőár például Mianmartól Indonéziáig, nyugatra haladva pedig India partjainál, Srí Lankán és a Maldív-szigeteken okozott tömeges katasztrófát, s Afrika keleti partjait, Kenyát, Szomáliát, Tanzániát, Madagaszkárt is elérte.

Figyelmeztető előrejelzések a karácsonyi katasztrófa előtt nem voltak, így a térségben élőket, s az ott üdülőket teljesen felkészületlenül érte a borzalmas természeti csapás.

Az év derekán a geológusok viszont azt jelezték, hogy ilyen szökőár az Atlanti-óceánon is keletkezhet. Ugyanis a Kanári-szigetek legmagasabb, 2110 méteres, közvetlenül a tengerből kiemelkedő Cumbre Vieja nevű vulkánja nyugati lejtőjének lassú lefelé csúszását regisztrálják. Ez a tűzhányó általában húszévenként, de néha ennél sokkal hosszabb szünet után aktivizálódik, s mert utoljára 33 éve "jelentkezett", hirtelen kitörésére már számítanak a helybéliek.

Ami nagyobb baj, hogy félő: nem a hegy kúpalakú csúcsának kráterét robbantja fel a tektonikus erőváltozás, hanem a tengerre néző, 2,5 kilométer hosszú, meredek és 500 milliárd tonnányira becsült tömegű oldalsó sziklafalát löki az óceánba. A nagyon is reális veszélyként kezelt szökőár előrejelzése érdekében ott máris megtöbbszörözték a vulkán köré telepített szeizmográfok számát.