Minden idők 25 legfontosabb kütyüje

Az alábbiakban egy olyan listát közlünk, amely a valaha volt 25 legfontosabb és legérdekesebb személyesen használható műszaki tárgyat tartalmazza.

Listánk egy meglehetősen önkényes válogatást tartalmaz azon használati tárgyaink közül, amelyek leginkább a szívünkhöz nőttek, érzelmeket váltanak ki belőlünk, emlékeink kötődnek hozzájuk, vagy csak nagyon hasznosnak tartjuk őket. Feltehető a kérdés, hogy miért nincs közöttük például a hajózásban oly forradalmi szextáns, a motoros fúrógép vagy a szívritmus-szabályozó. Valóban itt lenne a helyük, de egy viszonylag rövidre szabott felsorolásba csak ennyi fért bele. Igyekeztünk azokat az eszközöket összeszedni, amelyek a legtöbbünket érintik, amelyek közül akár többet is és akár most is használunk.

Modern binokuláris távcső

Egy modern távcső metszete. Közelebb hozta a világot © Leica

A távcső feltalálójának neve a távoli idők homályába vész. Egyes források szerint Kínában csiszolták hegyi kristályból az első lencséket, amelyeket távcső készítésére használtak fel. Más kérdés, hogy széles körben Európában terjedt el az eszköz a középkor végére. A binokuláris távcsövek megjelenésére azonban még párszáz évet várni kellett. Ha igaz, az olasz Ignacio Porro 1854-ben fejlesztette ki azt a prizmarendszert, amely lehetővé tette egy ilyen eszköz megépítését. Kereskedelmi forgalomba 1894-ben kerültek az első darabok Karl Zeiss üzeméből.

Villanyborotva

A villanyborotvát Jacob Schick – ugyanaz, akinek a neve a Schick borotvapengékről is ismert – szabadalmaztatta 1928-ban, de kereskedelembe csak három évvel később került az első darab. A feltaláló fiatalon, 49 évesen halt meg, de addigra már meglehetős népszerűségre tett szert a találmánya. Így a családi vállalkozás, amely megteremtette a villanyborotválkozás piacát, alaposan kinőtte magát. Hamarosan követői is támadtak, például a Braun vagy a Philips, amelyek ma az igen kiterjedt piacot uralják. Egyes felmérések szerint a fejlett országok férfi lakosságának 30 százaléka villanyborotvát használ.

Gramofon és diktafon

A gramofon és a diktafon azonos tőről fakad, így érdemes egyszerre visszatekinteni rájuk, bár manapság teljesen másra használják kései leszármazottaikat. Az őse mindegyiknek a Thomas Alva Edison által feltalált fonográf volt, amely képes volt egy viaszhengerre hangfelvételt készíteni. A találmányt a telefont is kifejlesztő Alexander Graham Bell tökéletesítette oly módon, hogy az akár minden hivatalban működőképes legyen. A gramofon kifejlesztésénél viszont Edison arra gondolt, hogy nem kell mindenkinek magának felvételt készítenie, csak az elkészített és kereskedelemben terjesztett felvételeket lejátszani. Ez az elv működik ma is a legtöbb műsoros hanghordozó esetében. S a diktafonnál is hasonló módon maradt meg az eredeti zseniális elv és funkció. Bár ma már mindkét kategóriában digitális rendszerek gondoskodnak róla, hogy a szerkezetek minél tökéletesebben ellássák feladatukat, de a lényeget mégiscsak Edison és Bell találták ki.

Vibrátor

A világ első (gőzzel hajtott) vibrátora. Hisztéria ellen is jó

A vibrátort 1869-ben egy amerikai orvos szabadalmaztatta, de felhasználni egy angol kollégája kezdte nem sokkal később, méghozzá a hisztéria kezelésére. Úgy gondolta, hogy az orgazmus segít a gondon, s a gőzgép által hajtott szerkezet nagyon alkalmasnak tűnt a speciális kezelésre. Mikor az 1920-as években végképp rájöttek, hogy az orgazmushoz nem feltétlenül van szükség behatolásra, a szerkezet orvosi alkalmazása lehanyatlott. A szellem azonban már kiszabadult a palackból, s 1918-ban Sears and Roebuck & Company Electric Goods katalógusában megjelent az első vibrátor hirdetés. Az igazi áttörést azonban a hatvanas évek szexuális és technikai forradalma hozta, amikor megjelentek a hordozható elemes vibrátorok, amelyek diszkréten elrejthetők voltak egy kisebb kézitáskában is. Mára a szexuális segédeszközöknek meglehetősen széles piaca alakult ki, amelyen a vibrátor (amely számtalan megjelenési formában és minőségben jut el a felhasználókhoz) kitüntetett helyet foglal el. A hisztériáról ezen a piacon viszont kevés szó esik.

Rubik kocka

Rubik kocka. Mindörökké elmetorna

Rubik Ernő 1974-ben mutatta be a bűvös kockát. A szerkentyű zsenialitására jellemző, hogy a sakkon kívül talán egyetlen más játék sem gyökerezett meg olyan egyértelműen a világ legkülönbözőbb kultúráiban, mint a kockaforgatás. A bűvös kockáé egyben sajátosan kelet-európai történet. Kellő szabadalmi védettség híján a legnagyobb profitot nem a későn észbe kapó feltaláló, hanem a távol-keleti kalózgyártmányok forgalmazói tették zsebre. Rubik többi találmányát – például a bűvös kígyót, s később a bűvös kockát is – már nagy nemzetközi játékkonszernek segítségével próbálta terjeszteni, de a további, nem különben kreatív termékek már meg sem közelítették a Rubik kocka sikereit.