Az EU-polgár napenergiát akar

Az EU polgárok mintegy 80 százaléka támogatja a megújuló energiaforrások használatát a drága olaj- és gázimport helyett Az atomenergiát a válaszadók 12 százaléka preferálja – áll az Eurobarometer felmérésében.

A kutatás során 29430 embert kérdeztek meg 2005 októberében és novemberében. A vizsgálat kiterjedt mind a 25 európai tagállamra, valamint Bulgáriára, Horvátországra, Romániára, Törökországra és az észak-ciprusi török közösségre is. Az adatok szerint az energiafüggőség csökkentése érdekében aktívabb technológiai kutatást és a megújuló energiák fejlesztését várja az európai közvélemény a kormányoktól.

A megkérdezettek 47 százaléka úgy véli, az EU a legjobb döntési szint, ahol válaszokat fogalmazhatnak meg a magas energiaárakkal, a globális felmelegedéssel, és az energia-ellátás biztonságával kapcsolatos kihívásokra. A válaszadók 37 százaléka ugyanakkor nemzeti szinten véli megoldhatónak a szükséges döntések meghozatalát. A britek és a finnek a leginkább euroszkeptikusak ezen a téren, hiszen a polgárok 66, illetve 67 százaléka gondolja azt, hogy nemzeti szinten kell dönteni.

A napenergia lett az első helyezett a megkérdezettek által kedvelt alternatív energiaforrások listáján 48 százalékkal, második helyre az új energiatermelő technológiák kerültek (hidrogén és tiszta szén) 41 százalékkal, harmadik a szélenergia 31 százalékkal. A megújuló energiaforrások a legkedveltebbek, a nap- és szélenergia együttesen 79 százalékot tesz ki. Az olajpiac szabályozása csak 23 százaléknyi válaszadónak tűnik jó opciónak az energiaprobléma megoldására, míg az atomenergia 12 százalékkal az utolsó helyen végzett a listán.

A felmérés ugyanakkor azt is kimutatta, hogy az emberek többsége (54 százaléka) nem hajlandó többet fizetni a megújuló energiaforrásokért, az ellenállás az EU-10-ben a legmagasabb: 66 százalék. A megkérdezettek 27 százaléka megfizetné a magasabb árat, ha az áremelkedés mértéke nem haladja meg az 5 százalékot. Ötven százalék alatti volt az ellenállás az észak-európai országokban (Dánia, Finnország, Luxemburg, Hollandia), valamint Nagy-Britanniában, Spanyolországban és Franciaországban.

A Foratom, az atomenergia-ipar európai kereskedelmi szervezete szerint az Eurobarometer-felmérés nem tükrözi pontosan az atomenergiával kapcsolatos közvélekedést. Véleményük szerint, ha az embereknek előre megnevezett opciókból kell kiválasztani a preferált energiaforrást, akkor egy ideális, ámde irreális kívánságlista áll össze.

A Foratom emlékeztet a 2005 júniusában közzétett Eurobarometer felmérésre, amelyből az derül ki, hogy az EU tagországai igencsak megosztottak a nukleáris energia kérdésében. Hagyományosan elutasítja az atomenergiát Ausztria, Ciprus, Málta és Portugália. Más országokban – mint például Magyarországon (65 százalék), Svédországban (64 százalék), Csehországban (61 százalék), Litvániában (60 százalék), Finnországban (58 százalék), Franciaországban és Hollandiában (52-52 százalék) – viszont magas ennek az energiaforrásnak a támogatottsága.

Mahi Sideridou, a Greenpeace európai klíma- és energiapolitikai igazgatója biztatónak tartja a megújuló energiák támogatottságát. Szerinte olyan országokban, ahol már kipróbálták a napenergiát (Ausztria, Németország, Görögország és Ciprus) a polgárok igen erősen támogatják ezt az energiafajtát. Dániában ugyanez a helyzet a szélenergiával. A Greenpeace üdvözli Andris Piebalgs energiaügyi EU-biztos nyilatkozatát, miszerint az atomenegia-termelésnek állami támogatás nélkül kell versenyeznie az energiapiacon. Ha ez bekövetkezik, akkor búcsút lehet inteni az európai atomenergiának – véli Sideridou.