Katasztrófa előtt

Az egyre súlyosbodó környezeti válságok és klímaváltozás következtében az eddigiektől teljesen eltérően kell viselkednünk, gondolkodnunk és környezetünket kezelnünk. De ezzel párhuzamosan ideje elkezdenünk hozzászokni a felmelegedéshez.

Az Európai Bizottság által szervezett Zöld Hét rendezvénysorozat idén négy altéma köré rendeződött: míg számos szakmai panel foglalkozott a természetes erőforrások és a hulladékkezelés, a fenntartható fogyasztás és termelés, valamint a természet és a biológiai diverzitás problémáival, addig a leghangsúlyosabb szerepet az éghajlatváltozás kapta. Ezekkel kapcsolatban a kérdések széles köre került napirendre, az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének felülvizsgálatára irányuló európai bizottsági tervektől kezdve a hulladékkezelésnek a megszállt palesztin területeken jelentkező kihívásáig, a biológiai sokféleség csökkenésének gazdasági hatásaitól a termékekért való kiterjesztett gyártói felelősségig, a vízzel való takarékosságtól a bioüzemanyagok előnyeinek és hátrányainak megvitatásáig.

A klímaváltozás súlyosságát hangsúlyozza az Éghajlatváltozási Kormányközi Tesület (IPCC, Intergovernmental Panel on Climate Change) sorrendben negyedik jelentése. Ez megerősíti azt, hogy a Föld átlaghőmérséklete nő - az elkövetkező évszázadban három fokkal emelkedik majd -, ennek hátterében pedig az emberi tevékenység áll. A hőmérsékletváltozás katasztrofális hatásokat eredményezhet: emelkednek a tengerszintek, megnő a viharok és hurrikánok erőssége, több áradással kell számolnunk az éhínség és az emberek tömeges vándorlása mellett. Hiába okozhat ez ideiglenes pozitív változásokat az észak-európai és észak-amerikai mezőgazdaságokban, a melegedő éghajlat a világ szegényebb részein ezt teljesen ellehetetleníti.

Hőmérséklet-változás 1970 és 2004 között © ipcc.ch

A klímaváltozás hosszútávú hatásait illetően a tudósok viszonylag elfogadható jóslásokat képesek adni, viszont szinte semmit sem tudnak mondani a rövidtávú hatásokról. A Nature egyik nemrégiben közölt tanulmányában például az olvasható, hogy az elkövetkező évtizedben az óceáni áramlások hatására a Föld lehűlésnek indulhat - emiatt egy évtizedig nem emelkedik a hőmérséklet, utána viszont erősebb melegedési folyamatokra számíthatunk.

Az éghajlatváltozás veszélyeire hívta fel ismételten a figyelmet dr. Rafaele Salerno, a milánói Epson Meteo Center éghajlatkutató intézet fejlesztői részlegének fő kutatója. Szerinte a múltban mért éghajlati eredményekből nem lehet pontosan előre jelezni az elkövetkező évek klímáját, mert a szén-dioxid-kibocsátások a demográfiai, társadalmi-gazdasági és technológiai fejlődéstől függően változnak. A klímaváltozás közvetlen hatásai már jobban előrevetíthetőek: Európában erős halálozás várható, egyes betegségek jobban fognak terjedni Európa, Afrika és Ázsia egyes részein, valamint egyes északi területeken hamarabb kezdődik majd a pollenidény. Emelkedik a tengerszint, ennek következtében nagy embertömegek vándorolnak majd el otthonaikból, de emellett beszélhetünk majd még ivóvízhiányról, valamint egyre nagyobb pénzösszegeket kell fordítani az emberek egészségének megóvására és biztosítására. Az áradások miatt hasznos földterületek vesznek el, 2050-re körülbelül 1,5 milliárdnyian fognak vízhiánnyal küszködni, körülbelül 2 millió négyzetkilométernyi területen hal majd ki a növényzet és 10 millió embert önt el a víz a tengerparti területeken.

E-papír: úgy olvasható, mint az igazi © hvg.hu

Salerno szerint a meglehetősen ijesztően hangzó helyzet javítható. Az üvegházhatású gázok kibocsátását minden cégnek és magánszemélynek csökkentenie kell 2015 előtt, illetve 2050-re a mostani szint felére kell visszaszorítania. Ehhez a gázok mennyiségét is csökkenteni kell: a szén-dioxidot 60, a metánt 20, a nitrogén-oxidot 80 százalékkal. Az előirányzott emissziócsökkentés azonban a gyakorlatban szerinte kivitelezhetetlen - az IPCC legoptimistább előrejelzései szerint is a szénemisszió 2025 körül kezd el nőni, csökkenést pedig csak 2100 körül remélhetünk. Ha a klímaelőrejelzések csak kis mértékben igazak, a globális hőmérséklet az évszázad végére magasabb lesz, mint bármikor az elmúlt 120 ezer évben. Ha a hőmérséklet csak két fokkal emelkedik, akkor a felmelegedés miatt a világ növény- és állatfajainak 25 százaléka halhat ki. Az IPCC jelentése 1 és 6,3 Celsius fok közti melegedésről beszél, ez pedig össze is vág a holland környezetvizsgálati ügynökség előretekintésével, amely azt állítja, 2050-re a fajok 63 százaléka tűnhet el a bolygóról az ökoszisztéma folyamatos pusztulása miatt.

Ezzel kapcsolatban Akihiko Szakai, a Seiko Epson vállalati stratégiai irodájának vezetője vetítette előre az elkövetkező tíz évre vonatkozó környezetvédelmi programot és ennek céljait. Ennek értelmében újrahasznosítható vagy újrafeldolgozható termékeket vezetnének be, a szén-dioxid-kibocsátást 90 százalékkal, az egyéb, üvegházhatást okozó gázokat pedig jelentős szinttel mérsékelnék, valamint a termékeket életciklusuk végén visszajuttatnák a céghez. Új környezetkímélő termékek prototípusait is bemutatták, többek között az e-papírt, illetve a kábel nélküli mobiltöltőt is, amely a töltőfelület és a telefon közelsége esetén indítja el az akkumulátor töltését. A cég fejlesztői szerint az e-papír még két-három évig várhatóan nem kerül forgalomba, de a különleges töltő várhatóan már jövőre a boltokban lesz, egyelőre csak Japánban.