Ha már nyerünk, hogyan legyünk milliárdosok a lottón?

Hogy lesz-e lottóötösünk, azt nem lehet befolyásolni, de azt igen, hogy ha már nyerünk, akkor minél több pénzt söpörjünk be – ez utóbbi azonban részben matematikai, részben pszichológiai tényezőkön is múlik.

Joan R. Ginther a háromezres lélekszámú településen, Bishop városkában él vagy élt (mert az ABC News szerint már többnyire Las Vegasban időzik valószínűleg), és az első nagy nyereményét, 5,4 millió dollárt egy texasi lottó jackpotján érte el 1993-ban. Nem akarta a hirtelen gazdagságot elveszíteni, ezért 19 esztendőn át, évjáradékként kérte a részletek átutalását - évi 270 ezer dollárt.

2006-ban újra szerencséje volt: 30 dollárért vett egy „Holiday Millionaire” sorsjegyet, és megütötte a kétmillió dolláros főnyereményt. Két év múlva, 2008-ban újabb sorsjegyet vett, ezúttal a „Millions and Millions” játékon kapott hárommillió dollárt. A negyedik dobás 2010-ben következett: vásárolt egy ötvendolláros szelvényt és tízmillió dollárt szerzett így. A nyereményből szegényeknek adakozott, és maga továbbra is szerényen élt: ma sincs mobiltelefonja és egy Nissannal jár a 63 éves nő, aki több mint húszmillió dollárt nyert eddig összesen. Ginther egyébként négy nyerő szelvényéből hármat Bishopban vásárolt, kettőt pedig a Times Marketben.

Fotó: sxc.hu

Egy a 18 kvadrillióhoz a Gintheréhez hasonló nyerési esély

A kutatókat is megragadta Ginther sikere, a népszerű tudománnyal foglalkozó német P.M. Magazin az amerikai lottómilliomosok sikerei nyomába eredt legfrissebb számában. A cikkből kiderül, hogy a nyertes számok eltalálására nincs recept, de a nyeremények maximalizálására azért lehet törekedni. Sandy Norman és Eduardo Duenez, a University of Texas San Antonio-i részlegének kutatói azt számolták ki, hogy négy ilyen nyeremény elérésének az esélye egy ember életében 1:18 kvadrillióhoz. (A kvadrillió egy olyan szám, amelynél az elején lévő 18-at 24 nulla követi.)

A berlini szabadegyetem, a Freie Universität Berlin kutatóját is megkereste a német lap a texasi sikertörténet nyomán. „Mindez csak véletlen” – mondta erre Ehrhard Behrends, a matematikai és informatikai kar munkatársa a P.M. Magazinnak. Az újság szerint egyébként az igaz, hogy nem lehet biztosra menni abban, hogy valaki megüti a főnyereményt a szerencsejátékokon, de lehet törekedni arra, hogy az elérhető nyereményt például a lottónál maximalizálja valaki.

Mekkora az esély a lottóötösre?

De először is nézzük, mekkora az esélyünk arra, hogy lottóötösünk legyen. A Die Zeit matematikus legendavadásza, Christoph Drösser magyarul is megjelent, sőt „magyarított” kötetében, a Csábító számokban - a könyvről részletesen az Urban Legends blogon olvashat - az alábbi példa szerepel: „Képzeljük el a következő játékot! A Nagykanizsát Nyíregyházával összekötő autópálya szélén valaki egy 1 centiméter széles, 2 méter magas lécet ver le a földbe. Valahol Nagykanizsa és Nyíregyháza között, de fogalmunk sincs, hogy pontosan hol. Éjjel vezetünk, és van nálunk egy pisztoly. Egy tetszőleges időpillanatban - amelyet teljesen szabadon választhatunk meg - tekerjük le az ablakot, és lőjünk egyet vaktában az út széle felé. Ha eltaláljuk a lécet, nyertünk. Feltenne rá akár csak pár száz forintot is, még ha találat esetén a nyeremény több száz millió forint lenne is? Nem? Pedig rengeteg ember éppen ezt teszi minden héten, amikor kitölt egy lottószelvényt. Nevezetesen annak esélye, hogy eltaláljuk az öt szerencsés számot, ugyanakkora, mint az éjszakai sikeres célba lövésé, körülbelül 1 a 44 millióhoz. Hát, további sok sikert!” - írja.

A főnyereményre tehát nagyon kicsi az esély, de a maximalizálása ettől még lehetséges. Olyan számokat kell választani, amelyeket ha kihúznak, mások valószínűleg ritkábban játsszák meg. A P.M. Magazin is utal rá: kerülni kell a születésnapoknak megfelelő számokat, így a 31 alatti számok kihúzásakor általában sok részre osztódik a főnyeremény, mert sokan játszanak 1-31 közötti napokkal és 1-12 közötti hónapszámokkal.

A lottószámok divatjai több matematikust is érdekelnek. Bóc István pár éve több tudományos ismeretterjesztő újságban is publikált cikkeket a témában. A nyeremény maximalizálásakor tudnunk kell például, hogy Magyarországon az egyik legkedveltebb kombináció az 1, 2, 3, 4, 5 lehetett egy ideig, főleg a Valami Amerika című film óta. (Egyébként a Valami Amerika ötlete, hogy öt egymás utáni szám nyerjen a lottón, nem új „gondolat”. Már egy NDK tévéfilmben is felvetődött több évtizeddel ezelőtt. Akkor a lottózó úgy nyert a filmben, hogy ötösével beikszelt 18 szelvényt, 1, 2, 3, 4, 5-tel kezdte, majd 6, 7, 8, 9, 10-zel folytatta, és így tovább, addig, amíg elérte a 90-es számot. Az NDK-ban egyébként 1985-ig volt 90 számos lottó, amelyből 5 számot kellett eltalálni.)

Mindenesetre a Valami Amerika ötlete után, ha az 1-5-ig terjedő számokat húznák ki, alig fizetne valamit a lottó Magyarországon. Sőt Bóc kutatásai szerint előfordulhatna, hogy annyi lenne a nyertes, annyi részre osztódna fel a nyeremény, hogy előfordulhatna, a négytalálatosokra többet fizetnének.

Fotó: MTI

Az is érdekes, hogy mások számsorozatokat játszanak meg, de előfordul sokszor az előző heti nyerőszámok megtétele is. Így aki „nagyot akar szakítani”, annak érdemes figyelnie a tendenciákra, és igyekeznie kell a ritkább számokat megjátszani.

Aki tudja, hogy mások is tudják

Ahhoz, hogy valaki tényleg maximalizálni tudja a nyereményét, ahhoz tehát figyelembe kell vennie, hogy vannak divatok a lottószámoknál is - mondta a hvg.hu-nak Fegyverneki Sándor, a Miskolci Egyetem tanszékvezetője. Így ha valaki ritka számokat akar megjátszani, és valóban törekszik arra, hogy - mondjuk - viszonylag nagyobb számokat válasszon, tudnia kell, hogy mások is rájöhettek erre. Vagyis akik elkerülik az alacsonyabb értékeket, mert azok születésnapokkal esnek egybe, vagy kerülik a szerencseszámokat (3, 7, stb.) nem biztos, hogy maximalizálni tudják a nyereményeiket.

Szintén jó tudni Fegyverneki szerint, hogy az interneten is elérhető számos lottózási módszer, így attól függően, hogy a népszerűbb honlapok mit ajánlanak, bizonyos számok gyakoribbá válhatnak.

Mi a valószínűsége a nyertes számok ismétlődésének?

A tanszékvezető felidézte, hogy a lottószámokat Magyarországon 1957 óta hozzák, így már mintegy 3000-szer választottak ki öt nyertes számot. Ez a szám már elég nagy ahhoz, hogy a kihúzott számok statisztikai eloszlása egyenletes legyen – mondta Fegyverneki Sándor. Nincs általában óriási különbség a 90 szám gyakorisága között. Persze ez nem azt jelenti, hogy az összes számot azonos gyakorisággal húzzák ki: a statisztikailag egyenletes eloszlás időnként kilengéseket rejt magában, vagyis van „szórása” annak, hogy hányszor hoztak ki a 3000 alkalomból egy-egy számot. Általában tízzel, hússzal eltérő gyakorisága is lehet egy-egy számnak.

Fotó: AP

Végül említett egy érdekes példát a tanszékvezető. Annak a valószínűsége ugyanis, hogy újra kihúzzák ugyanazt az öt számot a lottón, ami egyszer már telitalálatnak bizonyult, egyre növekszik. A jelenlegi 3000 összes húzás alapján mindössze 10 százalék az esélye annak, hogy egy korábban már nyertes kombináció ismét előfordul, de körülbelül 7800 húzás után ez az esély már 50 százalékra nő. Sőt, ha 31 800 húzást végeznének el, akkor már 99,9 százalék fölé szökik az esélye annak, hogy egy korábban már nyertes kombináció ismét „győzzön” - tudtuk meg Fegyverneki Sándortól.

A legtöbb ember számára ennek ellenére furcsa, hogy eddig még nem fordult elő, hogy egyszer már nyertes számokat sorsoljanak ki a lottón - jegyezte meg a tanszékvezető. Ha Magyarországon erre nem is volt példa, nem messze tőlünk előfordult ilyen eset: Bulgáriában ugyanaz a számsor nyert már kétszer. Erről a Hírbehozó blog írt egy-két éve. Magyarországon az eddigi legjobb egyezés két nyerőszám-sorozat között 2003-ban következett be. Akkor egy sorsoláson a hetvenes évekbeli telitalálat négy számát is kihúzták újra.