A kutatásról pénteken közzétett ismertetés szerint a levél működéséhez - amely lényegében szilíciumból készült napelem, két oldalához illesztett különböző katalizátorokkal - nincsen szükség semmilyen külső csatlakozáshoz, sem ellenőrző áramkörhöz. A levelet elegendő napos helyen vízzel teli edénybe helyezni – fejtette ki Daniel Nocera, Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tanára, a Science című amerikai tudományos folyóirat szeptember 30-i számában megjelent közlemény fő szerzője.

A levél a vízben gyors ütemben elkezd oxigénbuborékokat kibocsátani az egyik, hidrogénbuborékokat pedig a másik oldalán. A buborékokat össze lehet gyűjteni és villanyáram előállításához tárolni. Az oxigén- és hidrogénbuborékok üzemanyagcellába juttatva ismét vízzé alakulnak, és a folyamat közben áramot állítanak elő – fejtette ki Nocera professzor.

A levél teljes egészében nagy mennyiségben rendelkezésre álló, olcsó anyagokból – szilícium, kobalt és nikkel – készül, és közönséges vízben működik – tette hozzá. Más rendszerek, amelyek szintén napfény segítségével bontják fel a vizet hidrogénre és oxigénre, maró vegyületeket vagy eléggé ritka és drága anyagokat használnak, mint például a platina.

Nocera professzor szerint az elgondolásnak nagy jövője van, hiszen ennél mobilabb rendszert nem lehet elképzelni. Nincs szükség hozzá vezetékre, nagyon könnyű, és csak az oxigén- és a hidrogénbuborékokat befogó rendszer szükséges hozzá – magyarázta a kutató.

Az új rendszer kereskedelmi forgalmazásra még nem alkalmas, mivel a gyűjtő és tároló rendszert még fejleszteni kell – mondta a professzor, aki szerint a mesterséges levél létrehozása csak "egy lépés", de "a jó irányba".