Tojásain kotló dinoszauruszanya maradványait tárták fel

Fosszilizálódott dinoszauruszanyát tártak fel Mongóliában, a Góbi-sivatagban.

Tojásokkal teli fészkén kotló dinoszauruszanya fosszíliáit tárták fel Mongóliában, a Góbi-sivatagban olasz paleontológusok, akik a leletről a PLoS ONE című tudományos folyóirat legújabb számában jelentették meg tanulmányukat. Az egyedet az oviraptorok közé, az egyetlen olyan dinoszaurusznembe sorolták, amelyről bebizonyosodott, hogy kikeltette a tojásait.

A vizsgálatok kimutatták, hogy az egyed a tollas, csonttaréjjal "ékesített", struccszerű Nemegtomaia barsboldi fajhoz tartozott, amely a késő kréta időszakban élt a mai Mongólia területén - olvasható a tanulmányról beszámoló Discovery News hírei között.

Az oviraptor 70 millió évvel ezelőtt hirtelen pusztult el, nagy valószínűséggel egy homokvihar végzett vele, miközben a dinoszaurusz a fészkén kotlott. "Az állat egyik lába a tojásokból kirakott kör közepén volt, a másikkal a 10 méterszer 12 méteres fészek peremén állt, a karjait pedig védelmezően kitárta" - ecsetelte Federico Fanti, a Bolognai Egyetem paleontológusa, aki felfedezte a fosszíliát.

Az oviraptor teteme erősen károsodott a jelenkori mindenevő Dermesztes-nemhez hasonlatos rovarok tevékenysége miatt. Viszonylagos épségben a koponya, a bal felső végtag, a medence, valamint mindkét láb alsó része maradt fenn. Az önfeláldozó anyának köszönhetően törzse alatt megőrződött a tojások két alsó sora. Összesen hét tojást azonosítottak az alsó sorban, bár egyetlen embriót vagy teljesen ép tojást sem találtak.

Az oviraptor, amelyet - mint a neve is mutatja - sokáig "tojásrablónak" ábrázoltak, fejlett szociális viselkedésről tett tanúbizonyságot. "Ismeretes, hogy a nőstények egyszerre legfeljebb csak két tojást raktak, az ilyen hatalmas fészkeket, mint amilyet most találtunk, csak kollektív keltetőként lehet megmagyarázni. A felnőtt egyedek vélhetően együttműködtek, sorban kotlottak, hiszen az utódok kikelése meglehetősen hosszú időt vett igénybe. Előfordulhat, hogy a hímeket is bevonták az utódok kikeltésébe" - hangsúlyozta Fanti.

Hetvenmillió évvel ezelőtt, a késő kréta időszakban az MPC-D 107/15 katalógusjelű egyed sivatagos környezetben élt. Későbbi üledékes kőzetekből a térségben viszont előkerült olyan Nemegtomaia-egyed, amely folyó környékén tanyázott. "Ezek a leletek különböző időszakokban, különböző környezeti viszonyokban mutatják be az adott térséget. Mindezek fényében joggal mondhatjuk, hogy a legtovább élt és a leginkább alkalmazkodó oviraptorfajjal van dolgunk" - magyarázta Fanti.