HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az amerikai szárazföldi haderő napjaink egyik legszerteágazóbb pszichológiai programját futtatja. Katonai szakértő szerzőnk, Porkoláb Imre proaktív szemléletmódú képzési programot mutat be cikkében.

A hetvenötös számot viselő jelölt hajnali háromkor úgy ugrott ki az ágyból, mintha puskából lőtték volna ki. Körülötte elszabadult a pokol, mindenhol géppuskák ropogását hallotta. Egyetlen gondolat járt a fejében, miközben őrületes sebességgel kapkodta magára a ruháit – hogy győztesnek született, és ezt be is bizonyítja.

Egy percen belül 38 társával együtt felsorakozott a barakk előtt, ahol az alakulattal tucatnyi instruktor nézett farkasszemet. A jelöltek tisztában voltak azzal, hogy a pokol hete épp csak elkezdődött, és hamarosan a legvégsőkig próbára teszik tűrőképességüket és elszántságukat. Mindannyiukat ugyanaz a cél hajtotta: bekerülni a szakmájuk csúcsát jelentő szűk csoportba, ahol olyan ismeretekre tehetnek szert, ami csak keveseknek adatik meg.

A hajnalban felébresztett katonák láthatóan zavarodottak voltak, de egyértelműen értették az első leckét. A pokol hetében az egyének elpusztulnak, a brutális megpróbáltatásokat csak a csapatok élik túl. A jelöltek bevonszolták csónakjukat a vízbe, és nekiláttak az evezésnek. Hatalmas hullámokon verekedték keresztül magukat, de valamennyien összeszorított foggal küzdöttek. Idővel kicsit nyugodtabb vizekre eveztek, de ez csak még keményebb munkára ösztönözte őket.

Az utolsóknak ugyanis kemény büntetés jár: a hetvenötös például végignézte, ahogy extra feladatokat kellett végrehajtaniuk addig, míg a többiek lélegzetvételnyi szünethez jutottak. A hetvenötös arra koncentrált, hogy reggelig kihúzza valahogy. Ha majd feljön a nap, és a levegő is felmelegszik valamelyest, kap végre reggelit, amit ugyan kutyafuttában kell majd megennie, de legalább tápanyaghoz jut a szervezete.

A kiképzők persze pontosan tudták, meddig mehetnek el. Arra törekedtek, hogy mindenki megismerje azt az érzést, ahogy korábban elképzelhetetlennek tartott dolgokat visz véghez. Még csak négy óra telt el a közel százórás megméretésből, de a csapat tagjain már látszottak a kimerültség jelei. És ez így ment a következő négy napban, amely kívülről nézve folyamatos kínzásnak tűnhetett, valójában azonban a kiképzés minden mozzanatának az volt a célja, hogy kiszűrje azokat a csapatjátékosokat, akiknek a további képzésébe érdemes több millió dollárt fektetni.

Porkoláb Imre
©

A mentális állóképesség

Mi lehet a titkuk azoknak, akiknek sikerült bekerülni, hogy megszerezzék a vágyott tudást? Számos alakulat rengeteg katonájával beszélgetve azt a következtetést vontam le, hogy két dolog közös a kiválasztást sikeresen teljesítő jelöltekben: a belső irányultság és a szívósság. Persze a valódi fizikai állóképesség is fontos, de a mentális állóképesség mindent visz.

Az ellenállóképesség fejlesztésének a világon egyedülálló kísérleti programját figyelhetjük meg napjainkban az Egyesült Államok szárazföldi haderejében. A George Casey tábornok által 2008-ban útnak indított CSF-program alapját pszichológiai kutatások adják, amelyek kidolgozásában Martin Seligman, a pozitív pszichológia atyja is részt vett. A programra azért volt szükség, mert az amerikai haderőnél rájöttek, hogy a hadszíntér alapjaiban változtatja meg az embereket.

A kutatókat régóta érdekli, bizonyos embereknek miért tesznek jót olyan negatív élettapasztalatok, amelyek a többséget depresszióba, lelki megbetegedésbe hajtják. Megállapításaik szerint a kihívások és az extrém stresszhelyzetek által okozott trauma következtében az emberek tizenöt százaléka poszttraumatikus növekedést tapasztal. A jelenséget a daganatos betegségek, a holokauszt, illetve az erőszakos bűncselekmények túlélőiben vizsgálták először, ahol az emberek megdöbbentő százaléka arról számolt be, hogy a traumát követően összességében jobb ember lett – legalábbis többre értékelte az emberi kapcsolatokat és az élet ritka pillanatait.

Az ezredforduló elejéig az amerikai haderő – a különleges erőket kivéve – nem fordított különösebb figyelmet a mentális felkészítésre: a súlyosabb eseteket diagnosztizálták, a betegeket pedig kezelték. Az iraki és afganisztáni hadszíntereken megfordul, milliónyi katona hazatérése után azonban komolyabban is foglalkozni kezdtek a jelenséggel, és a korábbi szemléletmódot felváltotta egy újfajta megközelítés, amely az átfogó katonai állóképesség (CSF) nevet kapta.

A CSF proaktív szemléletmódú képzési programként úgy fejleszti a mentális és lelki állóképességet, hogy a katonákat még a traumatikus stresszhelyzetek előtt felkészíti a viszontagságokra. Seligman professzor tudatában volt annak, hogy ezek a képességek fejleszthetők, a haderő pedig kiváló kísérleti terepnek bizonyult. A katonák szervezeti kultúrája azt vallja ugyanis, hogy bárki fejlődhet, és eljuthat magasabb szintekre, ahol egyre több emberért vállalhat felelősséget.

A CSF első lépése olyan állapotfelmérés, ahol beazonosítják az illető ellenállóképességének szintjét. A tudományos kutatások nagy fontosságot tulajdonítanak a mérhető eredményeknek, éppen ezért olyan tesztet fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi a katonák fejlődésének nyomon követését különböző területeken. A GAT teszt száznál is több kérdés megválaszolását követően a teljes személyiségre kiterjedő profil beazonosítását teszi lehetővé négy területen. Ezt követően az illető maga döntheti el, miben szeretne fejlődni, amihez a CSF tanfolyamok formájában nyújt segítséget. Az eredmények folyamatosan nyomon követhetők, és bárki bármikor egyetlen pillantással felmérheti a fejlődését. Ennél is fontosabb azonban, hogy a CSF segítségével egy adott katonai kötelék parancsnoka az egész alakulat számára képes olyan, igényre szabott képzési programot összeállítani, amely segíti a felkészülést az éles bevetésekre.

Mivel a CSF-tanfolyamokat több mint tízezer katona elvégezte, vagyis legalább ennyien oktatni is képesek a rendszer bizonyos elemeit, viszonylag könnyű a képzést a szárazföldi haderőn belül megoldani. A katonákon kívül ráadásul a családtagok is regisztrálhatnak a programba, ami azt jelenti, hogy az amerikai szárazföldi haderő nagy valószínűséggel napjaink legszerteágazóbb pszichológiai programját futtatja, több mint egymillió ember részvételével.

Tíz év múlva talán eljuthatunk odáig, hogy szinte valamennyi katona megtapasztalhatja a rezilienciaképzés előnyeit, és elsajátíthatja azokat a módszereket, amelyek használatával képes alkalmazkodni a megváltozott környezeti viszonyokhoz.

A tudásnak ára van

McRaven admirális – aki azzal vált híressé, hogy ő vezette az Oszama bin Laden elleni likvidáló hadműveletet – három évvel ezelőtti egyetemi beszédében tíz olyan tanácsot osztott meg hallgatóságával, melyek alkalmazásával bárki képes lehet megváltoztatni a világot.

Az admirális, aki maga is huzamosabb ideig SEAL (Sea [tenger], Air [levegő], Land [szárazföld]) alakulatban szolgált, többek között azt tanácsolta az embereknek, hogy énekeljenek, amikor nyakig ér a sár, vessék bele magukat az akadályokba, és vágják orrba a feléjük közelítő cápát, felülkerekedve félelmeiken akkor is, ha víz alatt, sötétben és félelemmel eltelve néznek szembe a kihívással.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a SEAL-kiválasztáson sokan elgondolkodnak azon, megvan-e bennük a kellő kitartás. Aki a feladás mellett dönt, csak annyit kell tennie, hogy megkongatja a közelben felállított rézharangot. Ezzel megszabadul a tortúrától, egyben elveszíti az esélyét arra, hogy az elitalakulat tagja legyen, és megszerezze a tudást a legjobbaktól. Az admirális ezért azt tanácsolja: ha valóban meg akarjuk változtatni a világot, soha, de soha ne kongassuk meg a harangot!

Hogyan vezessünk és motiváljunk egy csapatot kilátástalan helyzetekben? Miként kezeljük a feladatokkal együtt járó stresszt és kimerültséget? Porkoláb Imre huszonhárom évvel ezelőtt, az egykori Varsói Szerződés országainak katonái közül az elsők egyikeként került be a világ legjobbnak tartott tisztképző intézményébe. Szolgálj, hogy vezethess című, rendhagyó vezetéselméleti könyve a több mint 250 éves hagyományokkal rendelkező Sandhursti Királyi Katonai Akadémia egyéves kiképzésének történetein alapul, emellett a szerző saját, rendkívüli helyzetekben szerzett vezetési tapasztalatait osztja meg. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
HVG Extra Business Business magazin

Mit tehet egy vezető a gyorsan változó üzleti környezetben?

Az utóbbi évtizedekben hatalmas iparág fejlődött ki annak a vállalati igénynek a kielégítésére, hogy a cégek bürokratikus rendszerük megőrzése mellett kellő rugalmasságra is szert tegyenek az innovációs folyamatok menedzseléséhez. A HVG Extra Business szerzője a Magyar Honvédségnél és a NATO berkeiben szerzett tapasztalatait ülteti át az üzleti életbe.

HVG Extra Business Business magazin

Mit tanulhatnak napjaink menedzserei Pearl Harbor példájából?

1941. december 7-én a japán flotta megtámadta az Egyesült Államok haditengerészetének Pearl Harbor-i támaszpontját. A gerillaharc és a terrorellenes hadviselés elemeit a vezetéselméletbe építő szakember, Porkoláb Imre cikkében arra mutat rá, mit tanulhatnak napjaink üzletemberei ebből a 75 évvel ezelőtti eseményből.

HVG Extra Business Business magazin

Döntéshozatal Top Gun módra

Amikor a Top Gun című film Tom Cruise által alakított, Maverick nevű karaktere egy F14-es pilótafülkéjében ülve bemutatott az ellenséges pilótának, örökre bevéste magát a laza pilóta szerepében az emberek emlékezetébe. Arról viszont csak kevesen tudnak, hogy az általa megtestesített figura hasznos döntéshozatali módszert alkalmazott.