Jövő januártól a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) ellenőriznie kell, hogy a cégek, magántőkealapok, alapkezelők és más szervezetek tényleges tulajdonosi nyilvántartásába érkező adatok hiánytalanok-e, illetve tartalmaznak-e nyilvánvaló logikai hibákat.
Erről rendelkezik a parlament által november 3-án elfogadott, és november 13-án a Magyar Közlöny hasábjain kihirdetett törvénymódosítás, amely a pénzmosás elleni szabályozást, valamint a magántőkealapok és a vagyonkezelő alapítványok átláthatóságát is érinti.
A törvény fő eleme az Afad-törvényt, vagyis a tényleges tulajdonosi nyilvántartás működését szabályozó jogszabályt egészíti ki. A 2021-ben uniós előírásra megalkotott törvény célja, hogy azonosíthatók legyenek a cégek, magántőkealapok és más szervezetek mögött álló, azokat végső soron tulajdonló vagy ellenőrző természetes személyek, ezzel segítve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépést.
A módosítás értelmében a NAV-nak a számlavezetőktől érkező adatszolgáltatások esetében 2027. január 1-től meg kell vizsgálnia, hogy azok tartalmazzák-e valamennyi kötelező adatot, illetve nincsenek-e bennük nyilvánvaló hibák (például egy szöveges mezőbe szám van beírva).
Hiányosság esetén három munkanapon belül helyesbítést vagy pótlást kell kérnie a számlavezetőtől, az ilyen felszólításokról pedig háromhavonta összesített tájékoztatást kell küldenie a számlavezetők felügyeleti hatóságának – áll a pénteken kihirdetett törvényben.
Hiába kérték ki a közpénzes magántőkealapok tényleges tulajdonosait, továbbra sem tudjuk, kik a szövevényes konstrukció haszonélvezői. Többek közt Jellinekhez, Lázárhoz, Tiborczhoz, vagy éppen Nagy Mártonhoz köthető sok százmilliárdnyi közpénzhez jutó alapok végső tulajdonosait úgy fedi homály, hogy azt a szabályok szerint elvileg nem tehetnék meg.
Az Afad-törvény hatálya alá tartozó szervezetek, köztük a magántőkealapok tényleges tulajdonosainak adatait (köztük az esetleg azóta módosított korábbi adatokat is) az európai uniós források felhasználásában közreműködő hatóságok és szervezetek, az ezek felhasználásáért felelős minisztérium, valamint az NMHH Médiatanácsa is ingyenesen megismerheti a jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében, 2027. január 1-től.
A módosítás ugyanakkor nem ír elő a NAV számára olyan új vizsgálatot, amelynek során érdemben ellenőriznie kellene, hogy a bejelentett személyek valóban az adott magántőkealap tényleges tulajdonosai-e. A most bevezetett nyilvántartási kontroll ugyanis alapvetően a beérkező adatok teljességére és formai-logikai megfelelőségére terjed ki.
Mindez azért is fontos, mert a HVG múlt héten számolt be arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank egy október 30-i, a Transparency International Magyarországnak küldött levélben közölte:
nincs közvetlen hatásköre a magántőkealapok tényleges tulajdonosi adatainak ellenőrzésére, és ilyen nyilvántartással sem rendelkezik.
A jegybank ugyanakkor felügyelheti a pénzügyi szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítését.
Az alapok tényleges tulajdonosi köreit öt évre visszamenőleg október 5-ig kellett bejelenteni, azonban a jegybanknak nincs közvetlen hatásköre arra, hogy érdemben vizsgálja az adatok helyességét – derül ki az MNB Transparency Internationalnek küldött válaszából.
A Transparency International korábban 45 olyan magántőkealap tényleges tulajdonosait próbálta azonosítani, amelyek összesen 1536 milliárd forintnyi állami befektetési kötelezettségvállalásban voltak érintettek, a szálak pedig többek között olyan NER-közeli üzletemberekhez vezetnek, mint Tiborcz István, Jászai Gellért, Hernádi Zsolt vagy Jellinek Dániel.
A szervezet szeptemberi vizsgálata során 12 magántőkealapot és kilenc alapkezelőt egyáltalán nem talált meg a NAV nyilvántartásában, más esetekben pedig hibás vagy ellentmondásos adatokat azonosított. A magántőkealapoknak egy korábbi törvénymódosítás alapján október 5-ig kellett öt évre visszamenőleg bejelenteniük a kibővített tényleges tulajdonosi adatokat.
Pénzmosás elleni küzdelem
A most kihirdetett törvény a pénzmosás elleni szabályokat is módosítja. Lehetővé teszi, hogy
a befektetési alapkezelők az értékpapírtitok megsértése nélkül továbbítsák az általuk kezelt zárt körű befektetési alapok, köztük a magántőkealapok és a kockázati tőkealapok tényleges tulajdonosainak adatait.
Erre a pénzmosás elleni ügyfél-átvilágítás, valamint a tényleges tulajdonosi nyilvántartásra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése során nyílik lehetőség. A változás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a magántőkealapok befektetőinek kiléte automatikusan nyilvánossá válna.
A törvény a bizalmi vagyonkezelők számára is új kötelezettséget vezet be. Ha egy bizalmi vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés keretében üzleti kapcsolatot létesít (például egy bankkal vagy más pénzügyi szolgáltatóval), illetve meghatározott ügyleti megbízást ad, köteles közölni, hogy bizalmi vagyonkezelőként jár el. A jogállásában bekövetkező változásokat is be kell jelentenie.
A jogszabály a vagyonkezelő alapítványokhoz kapcsolódó tartós vagyonkezelési jogviszonyokra is kiterjeszti az Afad-törvény hatályát (azaz a tényleges tulajdonosi adatok nyilvántartását).
A törvény egy másik rendelkezése alapján 2027 januárjától be kell jelenteni a legalább 10 ezer euró értékű készpénz átvitelét bármely EU-s tagállamból Magyarországra. A bejelentésben a pénz eredetét és a szállítás célját is meg kell jelölni.