A döntéseinket befolyásoló közszájon forgó mítoszok fennmaradnak – még ha hivatalos kutatások épp az ellenkezőjüket bizonyították is be. Hogy miért? Mert a mítoszok érzelmi válaszokat váltanak ki belőlünk.
Napokig, sőt hetekig is várathatják az álláskeresőt a munkáltatók, míg eldöntik, megkapja-e a megpályázott posztot. A késlekedésnek számtalan oka lehet.
Feketefoglalkoztatás, teljes munkaidő helyett papíron részmunkaidő, ágazatonként változó bejelentési kedv: csak néhány az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség szakemberei által az év első felében regisztrált szabálytalanságok közül.
Az éles szemű HR-esek azonnal kiszúrják, ha néhány hónap, vagy akár egy év is eltelt az álláskereső munkahelyváltása között, és ezt önéletrajzában fel is tüntette. Hogyan lehet mindezt palástolni egy jó pályázati anyaggal, és mit lehet mondani akkor, ha mégis kiderül, hogy a jelölt szépített?
Elkötelezettség és pozitív hozzáállás: az álláskereső két legfontosabb tulajdonsága, ha el szeretné adni tudását, szakértelmét a munkaerőpiacon. De mi kell még az érvényesüléshez?
Idegennyelv-tudás, csapatmunkára való alkalmasság, felelősségtudat. Elsősorban ezt várják el a munkáltatók az álláskeresőktől, legalábbis a pályázók tapasztalatai alapján. De mi a helyzet például a szakmai felkészültséggel vagy a kreativitással? És mit gondolnak minderről a kiválasztással foglalkozó szakemberek az asztal másik oldalán?
Hogyan döntsön egyik vagy másik cég ajánlata mellett az álláskereső, ha távmunkásként szeretne elhelyezkedni? Mi az, ami egyértelműen „jár” a dolgozónak, és mikor kell inkább nemet mondani egy ajánlatra?
Hogyan méresse meg magát az álláskereső? Hogyan készüljön fel az állásbörzére? Gyakori kérdések, hasznos válaszok.
Ki és milyen állás kedvéért utazna el akár a világ másik végére, miközben néha a szomszéd városba sem szívesen mozdul a magyarok többsége? Egy nemzetközi felmérés eredményei szerint a mobilitás világszerte egyre fontosabb szerepet játszik a karrier szempontjából.
Hónapokig, vagy akár egy teljes évig is tarthat, mire egy álláskereső végzettségének, képességeinek megfelelő munkahelyet talál. Ráadásul minél tovább húzódik a folyamat, annál többen szenvednek szorongástól, önértékelési problémáktól vagy akár depressziótól. Hogyan segíthetnek magukon a pályázók és mikor kell(ene) szakemberhez fordulniuk?
Többféle önéletrajz-típus közül választhatnak az álláskeresők, akik szeretnék eladni magukat a munkaerőpiacon. Szerencsés esetben már az álláshirdetésből kiderül, milyen CV-t várnak a jelölttől, sokszor azonban csak ennyit ír a munkaadó: „várjuk részletes szakmai önéletrajzát”. Ilyenkor marad a találgatás, vajon mit olvasnának szívesen.
Nincs megbízható forgatókönyv, melyet követve az álláskereső biztosan kialkudhatja magának a vágyott fizetést. Fellépés, lélekjelenlét, stratégiai gondolkodásmód és persze jó kérdések is kellenek ahhoz, hogy a pályázó elérje a célját.
Milyen a jó önéletrajz? Rövid, tömör, lényegretörő és áttekinthető. A pályakezdőktől is ilyen CV-t várnak el a munkáltatók.
Némi javulást mutat, ám továbbra is rendkívül magas a feketén foglalkoztatottak száma az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség legfrissebb, 2010-es adatai szerint. Az OMMF az ellenőrzött munkáltatók 57 százalékánál talált valamilyen munkaügyi szabálytalanságot az elmúlt évben.
A hosszú hónapokig tartó álláskeresés, az önéletrajz küldözgetése előbb-utóbb meghozza gyümölcsét. Lehet, hogy egyből álmai állását kínálják fel a jelöltnek, de az is előfordulhat, hogy alacsonyabb beosztással, szerényebb fizetéssel kell beérnie. Mit tegyen az álláskereső, ha egyszerre két ajánlatot is kap?
