Ezt a 6 kérdést tedd fel magadnak, ha racionális döntéseket akarsz hozni
A döntéseinket befolyásoló közszájon forgó mítoszok fennmaradnak – még ha hivatalos kutatások épp az ellenkezőjüket bizonyították is be. Hogy miért? Mert a mítoszok érzelmi válaszokat váltanak ki belőlünk.
Az érzelmeken alapuló döntéshozatallal ellentétben a racionális gondolkodás megköveteli az érzelmi válaszok ignorálását, az előítéletek ellenőrzését és egyéb, olykor teljesen új alternatívák fontolóra vételét.
„Minden ember élete során legalább nyolc darab pókot nyel le álmában” – igaz, már számtalanszor lerántották a leplet erről a mítoszról, az amerikai Országos Arachnológiai Kutatóintézet szerint ez a 21. század egyik legszélesebb körben elterjedt „ténye”. Persze kis internetes kutatással arra is könnyen rájöhetünk, hogy nem is létezik Országos Arachnológiai Kutatóintézet.
Daniel Kahneman pszichológus „első rendszerű” gondolkodásnak hívja azokat az automatikus megítéléseket, amelyek a memóriánkban tárolt asszociációkból származnak. Ez a fajta gondolkodás az idő múlásával alakul ki, ahogy az emberek megpróbálnak a körülöttük történő, látszólag véletlenszerű eseményeknek értelmet adni. Minél jobban értelmezni tudjuk a környezetünket, annál nagyobb kontrollt gyakorlunk az életük felett – legalábbis így gondoljuk. Csakhogy az előítéleteink arra ösztönöznek minket, hogy helytelen információkat helyesnek fogadjunk el, vagy olyan információkat keressünk, amelyek könnyen beilleszthetőek a gondolkodásunkba.
Nézd meg legfrissebb állásainkat:
BUDAPESTI ÁLLÁSOK KÜLFÖLDI ÁLLÁSOK
ADMINISZTRÁCIÓS ÁLLÁSOK PÉNZÜGYES ÁLLÁSOK
IT ÁLLÁSOK ÉRTÉKESÍTÉSI ÁLLÁSOK
A racionális gondolkodási képesség kiépítéséhez azonban le kell bontanunk számos előítéletet, megkérdőjeleznünk hitrendszerünket, és feltennünk magunknak a soron következő kérdéseket:
#1. Mit mondanék egy barátnak?
Teremtsünk helyet a gondolataink és érzéseink között. Ha úgy teszünk, mintha egy barátnak adnánk tanácsot, akkor az agyunk az elmélkedés helyett probléma-megoldó üzemmódba kapcsol át. Minél kihívásjelentőbb egy helyzet, annál inkább szükség van arra, hogy elhatároljuk magunkat az érzéseinktől. A legutóbbi tanulmányok szerint a naplóírás lehetővé teszi, hogy tisztábban lássuk önmagunkat és a helyzetünket.
#2. Mi a helyzet lehetséges három kimenetele?
A bizonytalanság félelmetes. A kutatók azt javasolják, hogy a pontosság és a logikus gondolkodás javítása érdekében jó, ha több lehetséges kimenetelét is elképzeljük egy adott szituációnak. Például képzeljük el a vállalkozásunk sikereit az elkövetkező 5 évben, és vegyük sorra a siker legalább három szintjét (alacsony, közepes és magas). A magas és alacsony értékek kevésbé valószínűek, de nem irreálisak. Ez a megközelítés segíthet felkészülni a meglepetésekre.
#3. Mi a döntésünk, hiedelmünk llentétes állítása?
Mindenki szereti, ha igaza van, ahogy azt is, ha mások is egyetértenek döntéseikkel, meggyőződéseikkel. Azonban amikor az első rendszerű gondolkodás csapdájába esünk, gyakran vakok vagyunk más lehetőségekre, perspektívákra. A következő tippek segíthetnek a helyzet jobb megértésében:
- őszintén gondoljunk át az ellentétes állításokat
- ne a győzelem motiváljon, hanem az értékteremtés.
- soroljunk fel a két érv közötti egyetértési pontokat
- hasonlítsuk össze az érveket, nézzünk valaki más szemszögéből a problémára, még ha ez nem is könnyű feladat.
#4. Miért kötődöm annyira ehhez a döntéshez vagy hiedelemhez?
Az emberek gyakran ragaszkodnak irracionális hiedelmekhez, csak azért, mert az az identitásukhoz kapcsolódik. Vegyük példának a következőt: a házastársunk azt mondja, hogy az ő általa javasolt útvonal gyorsabb, mi viszont túlreagáljuk ezt, mert azt gondoljuk, hogy megkérdőjelezte a helyes ítélőképességünket. Kutatások szerint a helyes önértékelés a racionális gondolkodás egyik legfontosabb eleme, vagyis ha pozitívan érzünk magunkkal kapcsolatban, sokkal könnyebben el tudjuk fogadni a számunkra kényelmetlen tényeket. Mielőtt tehát egy új információ felborítja a régi hitrendszerünket, írjunk le magunkról három kedvező tulajdonságot, és hozzunk példákat is rájuk. Magyarázzuk el a házastársunknak a reakciónkat, így tudni fogja, máskor hogyan nyújtson számunkra alternatív lehetőségeket.
#5. Ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen?
Anyukánknak igaza volt: az olyan információ, amely túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, gyakran nem is igaz. Az általános vagy virágnyelven megfogalmazott beszéd ténybeli ellentmondásokat tartalmaz. Például amikor egy fogkrémgyártó cég azt híresztelte, hogy terméküket a megkérdezett orvosok 80%-a javasolja, azt elfelejtették hozzátenni, hogy a fogorvosok más termékekkel együtt ajánlották ezt a bizonyos fogkrémet. Mindig figyeljünk tehát a valós tartalom nélküli, egyoldalú állításokra.
#6. Ez tényleg káros?
Az igazság keresése fontos, de éreznünk kell azt is, mikor feleslegesen foglalkozunk az apróbb füllentésekkel. Tegyük fel, hogy egy networking eseményen folytatott alkalmi beszélgetés során valaki azt mondja nekünk, hogy ő az xy megyei hot dog evő verseny rekordtartója. Nyilvánvaló hazugság, de tényleg káros? Bár az állítás hamis, senkire nincs hatással, maximum az xy megyei hot dog evő verseny valódi győztesét sértheti. Az apróbb füllentéseken inkább csak mosolyogjunk, és lépjünk ki a beszélgetésből.
A Recruiter cikke nyomán
Az oldalon elhelyezett tartalom a Jobline.hu közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
