Története egyik legsötétebb korszakát zárta le hétfőn Görögország azzal, hogy lezárult a legutolsó nemzetközi hitelprogram is, és újra piacról finanszírozhatja tetemes adósságát. A visszaemlékezésre azért egyelőre több okunk lehet, mint az örömre.
A német kormány összesítette a kamatjövedelmet.
Jobbára ugyanazokba a csapdákba esett bele az elmúlt időszakban Portugália, mint Magyarország, a megoldást mégsem a futball vagy az uniós pénzek mértéktelen elköltése hozta el. Manuel Caldeira Cabrallal, a baloldali kormány gazdasági miniszterével beszélgettünk a válságból való kilábalásról.
A Bloomberg oldalán egy több mint 12 perces videó jelent meg, melyben közérhetően magyarázzák el azt, hogy miért alakult ki az eurózóna, mi vezetett az euróválsághoz, és hogyan is áll a helyzet most.
Az euróövezeti államadósság-válság miatt alacsonyan tartott kamatok évente fejenként 71 euró veszteséget okoznak a németeknek az Allianz biztosítótársaság számításai szerint.
A svéd pénzügyminiszter szerint lassú növekedésre lehet számítani a skandináv országban, és komoly kockázatai vannak annak, hogy az euróövezeti válság tovább mélyül.
A lakossági áramárak pont azokban az országokban nőttek igazán az utóbbi időkben, amelyeket pénzügyileg ki kellett segíteni. 2012 második felében Cipruson például 21, Görögországban pedig 15 százalékkal nőttek az áramárak.
Tízezreket küldenek el a közszférából, a munkanélkülisági ráta meghaladja a 27 százalékot, a nyugdíjakat megvágják és az állami vagyont privatizálják – aligha gondolná ez alapján bárki, hogy Görögországban trendforduló lenne. Márpedig a görög gazdaság visszaesése idén megállhat, az országba térnek vissza a külföldi befektetők és a munkaerőpiac is életjeleket mutat. Görögország elérte a gödör alját?
Az Európai Parlament gazdasági bizottsága támogatta azt a javaslatot, mely szerint 2016-tól kezdődően, ha egy bank komoly bajba kerül, akkor a 100 ezer euró feletti betéteseknek is részt kell vállalniuk az érintett pénzintézet pénzügyi stabilizálásában.
Amikor a ciprusi válság 2013 elején egyre nagyobb méreteket látszott ölteni, és a mediterrán szigetország bankjaiból megindult a pénzek kivonása, az oroszok és kelet-európaiak vitték a prímet. A dokumentumok szerint két hét alatt 3,6 milliárd euró távozott Ciprusról.
Éves alapon majdnem 30 százalékkal ugrott meg a munkanélküliek száma Cipruson, a válság úgy tűnik, most kezdi el igazán szedni áldozatait.
A ma élő egyik legnagyobb filozófusok egyike, Jürgen Habermas egy egyetemi előadáson amellett tört lándzsát, hogy az euróválságból csak szolidaritással és nagyobb együttműködéssel lehet kikecmeregni.
A ciprusi válság miatt a következő néhány évben a szigetország GDP-jének 30-40 százaléka is eltűnhet, ekkora gazdasági visszaesés pedig példa nélküli lehet az EU történetében. Cipruson a válság sokkal nagyobb lesz, mint várják.
A ciprusi helyzet eszkalálódása után mind többet hallani arról, hogy Szlovénia, netalán Szlovákia lehet a következő eurózónás tagállam, mely uniós mentőcsomagra szorulhat. A két 2004-ben az EU-hoz csatlakozott uniós tagállam eddig a régió éltanulóinak számított. Kell-e attól tartani, hogy újabb Ciprusok bukkannak fel, ezúttal Magyarország határán?
Korántsem ért véget az euróövezeti adósságválság, és veszélyesnek bizonyulhat, ha a jelenlegi kedvező piaci kondíciókat a valutauniós kormányok a válság végének közeledteként értékelik, mivel ez a szükséges további konszolidációs lépések és szerkezeti reformok hanyagolását eredményezheti - áll a Standard & Poor's szerdán Londonban ismertetett új helyzetértékelésében.
Az eurózóna válságának vége, most már a versenyképesség javításán és a növekedés megindításán van a sor - közölte Francois Hollande francia államfő szombaton Tokióban japán üzletemberek előtt.
Az amerikai pénzügyminiszter a G7-ek pénteki találkozóján az információk szerint fel fogja szólítani Németországot, hogy élénkítse a keresletet, vagyis lazítson a megszorításokat és szigorú költségvetési politikát képviselő álláspontján.
Szlovénia egyre jobban araszol egy uniós mentőcsomag felé, eközben ugyanakkor a bankszektorban már megindultak a komoly leépítések. Az ország legnagyobb bankja, az NLB 650-700 embert bocsát el, és bezárja bankfiókjainak harmadát is.
Tömegével hagyják el a válságtól sújtott Spanyolországot a bevándorlók. A legnagyobb számban az ecuadori és kolumbiai migránsok térnek haza.
Görögországban a gazdasági válság berobbanása után jelentősen megugrott a szívrohamok száma. A nők körében különösen aggasztó a helyzet, a tanulmány szerint 40 százalékkal nőtt a szívrohamos esetek száma a válság előtti évekhez képest.
