Története egyik legsötétebb korszakát zárta le hétfőn Görögország azzal, hogy lezárult a legutolsó nemzetközi hitelprogram is, és újra piacról finanszírozhatja tetemes adósságát. A visszaemlékezésre azért egyelőre több okunk lehet, mint az örömre.
A német kormány összesítette a kamatjövedelmet.
Jobbára ugyanazokba a csapdákba esett bele az elmúlt időszakban Portugália, mint Magyarország, a megoldást mégsem a futball vagy az uniós pénzek mértéktelen elköltése hozta el. Manuel Caldeira Cabrallal, a baloldali kormány gazdasági miniszterével beszélgettünk a válságból való kilábalásról.
A Bloomberg oldalán egy több mint 12 perces videó jelent meg, melyben közérhetően magyarázzák el azt, hogy miért alakult ki az eurózóna, mi vezetett az euróválsághoz, és hogyan is áll a helyzet most.
Korántsem ért véget az euróövezeti adósságválság, és veszélyesnek bizonyulhat, ha a jelenlegi kedvező piaci kondíciókat a valutauniós kormányok a válság végének közeledteként értékelik, mivel ez a szükséges további konszolidációs lépések és szerkezeti reformok hanyagolását eredményezheti - áll a Standard & Poor's szerdán Londonban ismertetett új helyzetértékelésében.
A svéd pénzügyminiszter szerint lassú növekedésre lehet számítani a skandináv országban, és komoly kockázatai vannak annak, hogy az euróövezeti válság tovább mélyül.
Tízezreket küldenek el a közszférából, a munkanélkülisági ráta meghaladja a 27 százalékot, a nyugdíjakat megvágják és az állami vagyont privatizálják – aligha gondolná ez alapján bárki, hogy Görögországban trendforduló lenne. Márpedig a görög gazdaság visszaesése idén megállhat, az országba térnek vissza a külföldi befektetők és a munkaerőpiac is életjeleket mutat. Görögország elérte a gödör alját?
Az Európai Parlament gazdasági bizottsága támogatta azt a javaslatot, mely szerint 2016-tól kezdődően, ha egy bank komoly bajba kerül, akkor a 100 ezer euró feletti betéteseknek is részt kell vállalniuk az érintett pénzintézet pénzügyi stabilizálásában.
Amikor a ciprusi válság 2013 elején egyre nagyobb méreteket látszott ölteni, és a mediterrán szigetország bankjaiból megindult a pénzek kivonása, az oroszok és kelet-európaiak vitték a prímet. A dokumentumok szerint két hét alatt 3,6 milliárd euró távozott Ciprusról.
Éves alapon majdnem 30 százalékkal ugrott meg a munkanélküliek száma Cipruson, a válság úgy tűnik, most kezdi el igazán szedni áldozatait.
A ma élő egyik legnagyobb filozófusok egyike, Jürgen Habermas egy egyetemi előadáson amellett tört lándzsát, hogy az euróválságból csak szolidaritással és nagyobb együttműködéssel lehet kikecmeregni.
Tömegével hagyják el a válságtól sújtott Spanyolországot a bevándorlók. A legnagyobb számban az ecuadori és kolumbiai migránsok térnek haza.
Görögországban a gazdasági válság berobbanása után jelentősen megugrott a szívrohamok száma. A nők körében különösen aggasztó a helyzet, a tanulmány szerint 40 százalékkal nőtt a szívrohamos esetek száma a válság előtti évekhez képest.
A ciprusi válság miatt a következő néhány évben a szigetország GDP-jének 30-40 százaléka is eltűnhet, ekkora gazdasági visszaesés pedig példa nélküli lehet az EU történetében. Cipruson a válság sokkal nagyobb lesz, mint várják.
A ciprusi helyzet eszkalálódása után mind többet hallani arról, hogy Szlovénia, netalán Szlovákia lehet a következő eurózónás tagállam, mely uniós mentőcsomagra szorulhat. A két 2004-ben az EU-hoz csatlakozott uniós tagállam eddig a régió éltanulóinak számított. Kell-e attól tartani, hogy újabb Ciprusok bukkannak fel, ezúttal Magyarország határán?
