Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Miközben a hazai orvosok arra figyelmeztetnek, rosszul tesszük, ha nem járunk szűrésekre, német kutatók meglepő eredményeket közöltek: bizonyos esetekben nemcsak fölöslegesek, hanem károsak is a megelőzést szolgáló vizsgálatok. Néhány héttel ezelőtt a Der Spiegel című német hetilap címlapsztoriban foglalkozott e szűrésekkel. Cikkünkben összefoglaljuk a lap vizsgálatainak eredményeit.
|
|
A kilencvenes évek közepén Essenben körülbelül 300 nőnek operálták le egyik vagy másik mellét feleslegesen, később ugyanis kiderült, nem is volt rákjuk. Ennek ellenére mára valóságos népmozgalommá vált az utóbbi években Németországban a szűréseken való részvétel. Neves közéleti személyiségek, művészek a főszereplői a hangos kampányoknak, melyek eredményeként évről évre emelkedik azoknak a száma, akik részt vesznek az egészségbiztosítás által finanszírozott különféle szűrővizsgálatok valamelyikén. Hasonló cipőben jár a hazai szűrés is, a különféle kampányok igyekeznek neves személyeket is felsorakoztatni.
A Der Spiegel a közelmúltban megjelent cikkében egyenesen úgy fogalmaz, olyan, mintha semmi sem lenne fontosabb egy öregedő társadalom számára, mint a lehetséges betegségek mielőbbi felismerése. Az egészségkasszának e tétele gyorsabban növekszik minden más, még a gyógyszerekre fordított kiadásoknál is. A betegbiztosítók egymással versenyeznek, melyikük nyújt tagjainak többféle szűrővizsgálatot.
Életmentő terápia. Időben kiderült © Stiller Ákos |
Szakértők szerint több oka is van a szűrések alacsony hatékonyságának. Egyrészt az orvosok hiányos felkészültsége, tapasztalatlansága vezethet téves diagnózishoz. Egyes orvosok gyakran például abban sem biztosak, hogy a mellben talált karcinóma, azaz daganat veszélyes-e. A tejcsatornában képződő kisméretű mészlerakódások is gyakran megtévesztik a radiológusokat. Ezeknek azonban csak egy részéből fejlődik ki rosszindulatú daganat. Továbbá az elavult eszközök mellett a rák bizonyos korai megjelenési formáit valóban nehéz felismerni. Mindezek együttesen felelősek a számos téves pozitív diagnózisért, ahogy a fel nem ismert rosszindulatú daganatokért is.
Másrészt a korai felismerés csak akkor jön jól, ha az elváltozás rosszindulatú, és még nem jelentek meg áttétei a szervezetben, illetve gyógyítható rákfajtáról van szó. Márpedig nem mindig az utóbbi szerencsés esetről van szó: a tumorok egy része jóval azelőtt hozza létre az áttéteket, mielőtt még a szűrővizsgálatokkal feltárhatnák létezésüket. Ha azonban korán felfedezik a rosszindulatú daganatot, amelyet nem tudnak gyógyítani, a korai felismerés csak kárt okoz. Nem az életet hosszabbítják így meg, csupán a szenvedés idejét. A tumorok egy másik fajtája ezzel ellentétben olyan későn szórja szét az áttéteket a szervezetben, hogy még akkor is gyógyítható, amikor a betegség kísérő tünetei már fellépnek. Ebben az esetben is haszontalan a korai szűrés. A daganatok egy további csoportja pedig olyan lassan növekszik, hogy soha nem okoznak panaszt – például idős emberek végbélpolipja esetén –, s a beteg végül más betegségben hal meg.
Kinyomtatom
Elküldöm
