Folyamatosan emelkedik a várható életkor, a hosszabb élet azonban több betegséggel járna, olyanokkal is, amelyek korábban nem, vagy csak kis mértékben jelentettek gondot – például ízületi gyulladások, szívbetegség és a krónikus hátfájás  – rövidebb földi lét miatt. Így jogosan fogalmazódik meg az igény, hogy az életminőség idősebb korban is az elvárt szinten maradjon, hogy például 80 fölött is is aktívak maradjunk, a lehetőségekhez mérten jó egészségnek örvendjünk.

Nem véletlen tehát, hogy sorra jelennek meg olyan kutatások eredményei, amelyek  az öregedés folyamataival foglalkoznak. A Lancet tudományos folyóirat például a napokban közölte azt a tanulmányt, amely szerint a fejlett országokban születendő gyerekek többségének jó esélye van arra, hogy megérje századik születésnapját. "Az egészségügyi ellátás fejlődése folyamatosan lassítja az öregedést, megkérdőjelezve az elképzelést, miszerint az emberi élet hossza igencsak behatárolt" – idézte a londoni University College szakértőjét a lap. A kutató olyan szereket tanulmányoz, amelyek meghosszabbíthatják az egerek életét, reményei szerint egy nap mindez az embereknél is bevethető.

A második ötven. Legyen olyan, mint az első © sxc.hu

Más aspektusból vizsgálják az öregedést a Leeds-i Egyetem szakemberei, akik öt év alatt 50 millió fontot (14,6 milliárd forintot) költenek olyan innovatív megoldások kifejlesztésére, amelyek előrehaladott korban is lehetővé tennék a jó életminőséget. 

Ezek alapján először is új csípő, térd és szívbillentyű kidolgozásán ügyködnek a tudósok, ám később szinte minden testrészre sor kerülne. Az elsőre meglehetősen merész elgondolásnak van némi alapja, a kutatók ugyanis olyan beültethető szöveteket állítottak elő, amelyeknél nem kell tartani a kilökődéstől, a szervezet sajátjaként tekint rájuk. 

Az új típusú szívbillentyűk tesztelése már folyamatban van, negyven páciensen vizsgálják működésüket; az eddigi eredmények biztatóak.  Egy egészséges – sertésből származó – szívbillentyűt használnak fel a szakemberek, amelynek sejtjeit különböző vegyszerekkel kezelik. A visszamaradó vázat ezek után a kilökődés veszélye nélkül ültethetik be a páciensek szívébe, ahol megtelepednek rajta saját sejtjei.

A kutatás részeként életre szóló csípőprotézis is készül, mégpedig kerámialabdából és kobalt-króm ötvözetből; a remények szerint hasonló technológiával alakítanák ki a mesterséges térdet is.