Hogyan öregednek a férfiak?

Annak valószínűsége, hogy egy magyar férfi túléli a 65. életévét, csupán 59 százalék. A középkorú magyar férfiak rossz egészségi állapotát és korai, magas halálozási arányát főként a tartós stressz, a depresszió, a munkahelyi és társadalmi elvárások okozzák. Mindezek alapján felmerül a kérdés, kell-e félteni a férfiakat, illetve mit tehetnek az érintettek annak érdekében, hogy ledolgozzák hátrányukat?

 "Arról, hogy a női szervezetben az életkor előrehaladtával milyen hormonális, mentális változások következnek be, miként alakul például a csontsűrűség vagy a szexuális szokások, viszonylag sok adatunk van, ugyanez a folyamat a férfiak esetében még kevéssé ismert" – hangsúlyozta Bártfai György, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) professzora, aki annak a kutatásnak a hazai vezetője, amelyik a férfiak öregedését vizsgálja, választ keresve arra a kérdésre, miért halnak meg korábban a férfiak.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint jelenleg a születéskor várható élettartam 73,4 év, ami 1994 óta 4,3 évvel gyarapodott; a nőknél ez 77, a férfiaknál 69 évet jelent, tehát 8 év előnyt élvez a gyengébb nem. A probléma nem magyar sajátosság, Japánban például, ahol a világ egyik legidősebb népessége él, a nőknél a születéskor várható élettartam 86,5 év, míg a férfiak 79,2 évre számíthatnak. Németországban a férfiak várható élettartama 76,2 év jelenleg, a nőké 81,8; ezzel a férfiakat átlagosan 5,6 évvel élik túl a nők. Franciaországban a különbség 8 év, Oroszországban pedig 10. Csak Délkelet-Ázsia nyolc országában élnek tovább a férfiak, mint a nők; ezekben az államokban vélhetően a férfi utánpótlás előnyben részesítése az oka a fiúk magasabb várható élettartamának. Nem meglepő, hogy számos külföldi és hazai tanulmány foglalkozik e témával.

Nemek harca. Ki bírja tovább? Fotó: Bődey János

A már említett, Magyarországot is érintő kutatás nyolc európai országban 400-400 önkéntes (40 és 80 év közötti férfiak) bevonásával indult el, a hazai kutatásokat a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) nőgyógyászati klinikáján végzik. A kutatás első fázisában az önkéntesektől vért vettek, hormonális és antropometriai méréseket végeztek, s a résztvevőkkel számos kérdőívet töltettek ki, amellyel a táplálkozási és szexuális szokásaikat és a kognitív funkcióikat vizsgálták. Három év elteltével, ugyanezekkel az önkéntesekkel megismételték a vizsgálatokat. Az eddig értékelt 346 vérminta közül 67 páciens esetében mutattak ki kóros eltéréseket. A legtöbb – összesen 34 férfi esetében – valamilyen zsíranyagcsere-problémát fedeztek fel, 24 páciensnél májfunkciós zavarokat találtak, többeknél mértek kórosan magas vércukorszintet, s voltak olyan betegek is, akiknél rosszindulatú prosztata-elváltozásra derült fény. A hamarosan lezáruló kutatás a remények szerint nemcsak arról ad majd pontosabb képet, miként zajlanak a férfiak öregedési folyamatai, hanem az is kiderül, milyen esetleges különbségek vannak az egyes országokban élő férfiak genetikai adottságai között. A kapott eredmények alapján életvezetési tanácsokat lehet összeállítani, illetve gyógykezelésekre lehet majd javaslatot tenni.

Vannak nézetek, miszerint a férfiak saját maguknak köszönhetik a rövidebb életet, mintsem genetikai meghatározottságuknak. Ám olyanok is akadnak, amelyek azt hangoztatják, hogy a különbségek genetikai, fiziológiai, magatartásbeli vagy környezeti okokkal is magyarázhatók. De bíztató, hogy az orvosok egy ideje már nem csak azt vizsgálják, milyen hatással vannak a nemi hormonok – a férfi tesztoszteron hormon például több mint húsz gént kapcsol be, amelyek elősegítik a szív- és keringési betegségek megjelenését – a védekező, illetve a szív- és keringési rendszerre. Nehéz elválasztani a biológiai tényezőket a környezetiektől, ahogy a férfiak és a nők adottságai is nehezen hasonlíthatók össze az eltérő életmód és terhelés miatt. Egy demográfusnak nagyszerű ötlete támadt az életvitelbeli különbségek kiküszöbölésére: férfi és női kolostorlakókat vizsgált, akik hasonló életkörülmények között élnek. Azt állapította meg, hogy alig vannak biológiai okai a férfiak korai halandóságának; a genetikai és hormonális tényezők nem tesznek ki egy évnél többet. A maradék öt vagy akár több évnyi különbséget a várható élettartamban ezzel az életmódra és környezeti tényezőkre lehet visszavezetni.

Egy német tanulmány pontokba szedve ad magyarázatot arra, miért is halandóbbak a férfiak. Elsőként említi, hogy a "teremtés koronái" többet dohányoznak és gyakrabban néznek a pohár fenekére mint a nők. Többnyire túl sokat esznek, és nem a legegészségesebb ételeket részesítik előnyben. Németországban – mivel ott készült a tanulmány, így hazai adatokkal dolgoztak – 2005-ben a felnőtt férfiak 58 százaléka, míg a felnőtt nők 42 százaléka volt túlsúlyos, ez az állapot pedig számos betegség melegágya. Egy további ok a társadalmi stressz, aminek a férfiak vannak legfőképp kitéve: ők karriert akarnak mindenáron, ehhez pedig "riválisokkal" kell megküzdeniük. Ehhez adódik még a családdal kapcsolatos stressz: gyermeknevelés, finanszírozási gondok vagy éppenséggel a partnerkeresés, partnerkonfliktusok. A stressz és az egészségtelen életmód a fiatal férfiaknál több szív- és keringési betegséghez vezet, s ez sem levegőbe beszélés, az egészségügyi világszervezet (WHO) adatai szerint a 35 és 65 év közötti férfiak ötször gyakrabban halnak meg szív- és keringési betegségekben, mint a nők. A rövidebb várható élettartam további oka lehet, hogy a férfiak, főként fiatalabb korban szeretnek rizikósan élni: a 16-24 éves férfiak mortalitása közúti balesetek vagy drogok miatt háromszor magasabb, mint a hölgyeké. A férfiak öngyilkosságot is gyakrabban követnek el, mint a nők; Németországban az öngyilkosságok áldozatainak háromnegyede férfi. Az említett tanulmány ugyanakkor optimistán áll a várható élettartam folyamatos növekedéséhez: mint írják, a nők várható élettartama Németországban jelenleg 81,8 év, a férfiaké 76,2 év. A következő évtizedekben születő lányoknak jó esélyük van arra, hogy megérjék a századik életévüket, míg a fiúk 95 évet.

Külön figyelmet szentelt a férfiak korai halálozásának a Magyar lelkiállapot 2008 című tanulmánykötet is. Kopp Mária és munkatársai szerint a felnőtt népesség egészségi állapotának két legfontosabb jellemzője a várható élettartam és ezzel szoros összefüggésben az idő előtti halálozás aránya, valamint a megélt életévek során elérhető életminőség. A magyar nőket és férfiakat ebből a két szempontból éppen ellenkező irányú tendenciák jellemzik. Míg a férfiak esetében az idő előtti, 40-69 éves korban bekövetkező halálozás európai összehasonlításban rendkívül magas, a nők életminősége minden korosztályban rosszabb a férfiakénál. A férfiak korai halálozásának hátterében az átalakuló társadalom krónikus stresszforrásai közül a munkahelyi bizonytalanság, az általános értékvesztés, a közvetlen társas kapcsolatok zavarai az önkárosító magatartásformákon keresztül és közvetlenül, a depressziós tünetegyüttes közvetítésével fontos szerepet játszik. 45 év alatt a gyermekesek életminősége jelentősen rosszabb a gyermektelenekénél, mind a nők, mind a férfiak között. A 45-64 éves korcsoportban már hihetetlenül romlanak a magyar népesség egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzői, a nőknek csak 26 százaléka, a férfiaknak 30 százaléka tartotta jónak vagy kiválónak a saját egészségi állapotát, míg 64 év felett a nőknek csupán 18, a férfiaknak 30 százaléka gondolta ugyanezt.