Regisztráció
 • 
Bejelentkezés
 •   •  twitterlogo •  rsslogo Hírcsatornák

BEJELENTKEZÉS



Kedves regisztrált látogatónk!

Felhívjuk figyelmét, hogy hosszú átmeneti időszak után mától csak e-mailcímével tud bejelentkezni oldalunkra. Amennyiben nem emlékszik, azonosítóját milyen címmel regisztrálta, írjon levelet munkatársainknak a hvg.hu@hvg.hu címre!

Ha még nem regisztrált a HVG Online rendszerében, akkor ide kattintva megteheti.

Ha elfelejtette jelszavát, akkor adja meg e-mail címét, majd kattintson ide és a kért e-mail címre kiküldjük a jelszóemlékeztetőt.

Ha szeretné újra megkapni a regisztrációja véglegesítéséhez szükséges aktivációs kódot, akkor adja meg e-mail címét, majd kattintson ide és a kért e-mail címre kiküldjük az aktivációs levelet.

HVG.HU \ EGÉSZSÉG

Kétszáz milliárdos betegség: hová folyik el a pénz?

2010. június 01., kedd, 13:25 • Utolsó frissítés: 2010. június 07., hétfő, 11:05
Szerző: Márk Edina - Kulcsár Hajnal


Címkék: rák; onkológia; OEP; rákgyógyítás; rosszindulatú daganat;

Az Európai Unióban a magyar rákos betegek túlélési esélyei a legrosszabbak, pedig a szaktárca szerint az egészségügyi kiadások 10-12 százalékát fordítjuk évente a daganatos betegek kezelésére. Ám az onkológiai ellátás strukturális problémái és a magyarok egészségtelen életmódja miatt a súlyos milliárdok egy része veszendőbe megy. A hvg.hu utánajárt, hogy hol csúsznak hibák a rendszerbe.

A rosszindulatú daganatos megbetegedések gyakorisága és a betegek túlélési esélyei szempontjából Magyarország mutathatja fel a legrosszabb paramétereket az Európai Unióban. Több mint 30 ezer ember hal meg évente rákbetegségben itthon, és 60-80 ezer új beteget diagnosztizálnak. Ez különösen megdöbbentő, ha megnézzük, mennyit fordítunk e betegségek gyógyítására: a teljes egészségügyi kiadások 10-12 százalékát  költjük el az onkológia területén, ami körülbelül 180-200 milliárd forintot jelent – derül ki az Egészségügyi Minisztérium tavaly őszi, a parlament egészségügyi bizottsága számára készített beszámolójából. A gyógyszerkasszán belül 18-20 százalékot – 60-65 milliárd forintot – jelent az onkológiai terület gyógyszerigénye.

Fotó: Túry Gergely

Az arányszámok első ránézésre kedvező képet is festhetnének a magyar rákgyógyításról, hiszen a jelentés szerint a fejlett országokban körülbelül a teljes egészségügyi kiadások 5 százalékot fordítják a daganatos betegségek kezelésére, a teljes gyógyszerkiadások 5 százalékát pedig onkológiai gyógyszerekre. Csakhogy Magyarország a GDP százalékában mérve kevesebbet költ az egészségügyre, mint a fejlett országok, elmaradva mind az OECD-országok, mind az uniós tagállamok átlagától. (Igaz, a nemzetközi összehasonlításokkal az egységes alapelvek ellenére érvényesülő nemzeti sajátosságok miatt óvatosan kell bánni.) Ráadásul egyre kevesebbet, az OECD adatai szerint 2005-ben a GDP 8,3 százalékát költöttük az egészségügyre, a legfrissebb 2007-es adat szerint már csak 7,4 százalékot. Az egészségügy fejlettségét mutató egy főre jutó egészségügyi kiadások is csökkentek nálunk: 1992-ben még az uniós átlag 50 százalékát tették ki, 2007-ben már csak 41-et.

Kétszázmilliárdos betegség?

A már említett minisztériumi jelentésben szereplő 180-200 milliárd forintos onkológiai összkiadást a szakemberek egy része túlzottan optimista számításnak tartja. „Az OEP adatai szerint a klinikai onkológia és a sugárterápia összköltsége 30-35 milliárd forint, a 60-65 milliárdos gyógyszerigénnyel együtt is hiányzik körülbelül 100 milliárd forint a minisztériumi számításból, márpedig ekkora összeget aligha fordítanak a szűrőprogramokra és rehabilitációra” – magyarázta a hvg.hu-nak Poller Imre onkoradiológus. A szakember szerint nem is feltétlenül több pénzre volna szüksége a magyar onkológiának, hanem arra, hogy a meglévő forrásokat szakmailag és gazdaságilag is hatékonyan használják fel.

A magyar rákgyógyítás rendszerében azonban alapvető strukturális problémák vannak: a nemzetközi norma szerint a daganatos betegek 80 százalékát sebészeti ellátásban, 60 százalékát kemoterápiás és 50 százalékát sugárterápiás kezelésben kell részesíteni. Ezzel szemben az Országos Onkológiai Intézet nemrég nyivánosságra hozott elemzése azt mutatja, hogy az országos átlag szerint a magyar betegek 48 százalékánál történik műtéti beavatkozás, 17 százalékuk részesül kemoterápiás kezelésben, 10 százalékánál sugárterápiát alkalmaznak. Vagyis számos beteg nem kapja meg a megfelelő terápiát.

Véletlenszerű szűrés: mire elég? »

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

9 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:
2010. június 4., 08:21 Pikophon

Harmadszor szeretnék a témához hozzászólni. Nem szakmabeliként, mint Sztaron, hanem laikusként. A cikk utólsó staitisztikai összegzése szerintem is hamis következtetésekre adhat lehetőséget. Márcsak azért is, mert a diganózisok után a beteget sokszor néha gyógyítási módok kombinációjával kell kezelni az eredményes gyógyítás érdekében. ( pl kemoterápia és majd sugárkezélés stb. Tehát nem vgy kapcsolat hanem esetleg vagy/és. A Számokból pedig úgy tűnik, mintha egy csomó beteget egyáltalán nem kezelnének...
Változatlanul nagy szerepe van a tájékoztatásnak, a betegségről szerzett ismereteknek. Mindenkinek javasolnám az internet világában a www.daganatok.hu oldalt.
Ezen téma, szerintem nagyobb figyelmet is megérdemelne.

2010. június 3., 23:20 Sztaron

Engedjék meg, hogy egy rövid pontosítással járuljak hozzá a korrekt tájékoztatáshoz. Az írásban említett alacsony műtétszám nem feltétlenül annak köszönhető, hogy a betegeket a diagnozis felállítása után nem a szakmai irányelveknek megfelelően kezelik. Ennek hátterében gyakran az áll, hogy a betegséget már eleve inoperábilis, azaz műtéttel nem kezelhető stadiumban fedezik fel. Ilyenkor sajnos már legtöbbször csak úgynevezett palliativ, azaz a tüneteket csökkentő illetve az életminőséget lehetőség szerint javító kezelésre van mód. Fontos tehát látni, hogy felelőssége és kötelessége nem csak a gyógyítónak, hanem a gyógyítottnak is van. Nem is kicsi. Örülök, hogy végre erről is szó esik.

2010. június 3., 02:11 kipikopi

Hát...van olyan sólyom, akinél a csípás szem csak a kissebbik baj!

2010. június 2., 20:10 Pikophon

Sólyomszemnek és Fente-Leventének üzenem: két fajta ember van. az egyik , aki még nem tud róla. Módszerük bizonyára a legolcsóbb megoldás a rák elleni küzdelemre.
( A másik pedig valahogy már találkozott a jelenséggel. vagy saját maga személyében, vagy családjában, barátai- rokonai között. Nem kellett ahooz önpusztító életet élni, elég ha ezen a világon vagyunk.

2010. június 2., 11:36 Sólyomszem

AZ EGÉSZSÉGÜGY öncélú összevisszaságairól az elmúlt nyolc évben voltak súlyosan tragikus tapasztalataink!! De a rákbetegségeknek három konkrét oka van!
1. A Szentírást figyelmen kívül hagyó, erkölcstelen bűnös élet.
2.Önpusztító, dohányzó,italozó,minőségtelenül"zabáló" életvitel.
3.Mozgáshiányos,tunya, eltespedt életmód.
Ha ehhez hozzátesszük az össztársadalom által oknélkül "termelt"környezeti és társadalmi károkat, akkor már látjuk, hogy a ráknak zöld utat nyitottunk!!! Meddig csináljátok még így???

További 4 hozzászólás megtekintése »
Véleménye van? Ossza meg velünk!


Kétszáz milliárdos betegség: hová folyik el a pénz?




  Másolat Önnek


ÁLLÁSOK
tovább a jobline.hu-ra »
AJÁNLJUK MÉG
HIRDETÉS
VIDEÓK
további videók »

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X