A 15 éves debreceni Viki tavaly januárban lett öngyilkos, édesanyja egy bulvárlapnak az elmúlt napokban (több mint egy évvel a tragédia után) azt állította, hogy a lánya szobájában bálnás szimbólumokat és különös, kisatírozott feladatokat soroló papírokat talált. A nyomok a szülő szerint a Kék Bálna nevű internetes játékhoz vezetnek, amelyet előbb Oroszországban, majd egyéb kelet-európai országokban is számos tinédzser haláláért tettek felelőssé az elmúlt években. A lap valamivel később azt is megírta, hogy Viki osztálytársának, Petinek, aki néhány hónappal korábban akasztotta fel magát, szintén köze lehetett a játékhoz.

A társadalmat akarja megtisztítani az értéktelen emberektől

Az orosz Vkontakte közösségi oldalon működő f57 nevű internetes csoport és vezetője, a "Róka" néven ismert Filip Bugyejkin éveken keresztül ontotta magából a depressziót, reménytelenséget sugárzó, az öngyilkosságot megváltásként beállító propagandát – főként koratinédzser közönségének. Innen származik a Kék Bálna nevű játék is, amely nevét onnan kapta, hogy ezek a bálnák néha a partra úszva önszántukból vetnek véget életüknek.

A játék egy 50 napig tartó kihívás, amelynek során naponta egy-egy feladatot kell végrehajtaniuk, amelyeket az öngyilkosságpárti csoportok adminjaival, azaz a "mentorokkal" való folyamatos kapcsolattartás révén kapnak meg. A feladatok egyre ijesztőbbek, gyakran felbukkan bennük a bálna mint szimbólum, amelyet néha a fiataloknak saját karjukba kell belevágniuk, máskor például egy hídra, vagy háztetőre kell felmászni, esetleg félelmetes filmeket nézni. Az utolsó 20 napban a feladatok már személyre szabottak, a kihívás végül az 50. nap végén a játékos öngyilkosságával (illetve erre buzdításával) zárul.

Bugyejkin és állítólagos követői kezén bizonyíthatóan 17 fiatal élete szárad. Amikor az alapítót az orosz rendőrség tavaly novemberben őrizetbe vette, bevallotta tettét és arra hivatkozott, csupán a társadalmat akarja megtisztítani az értéktelen emberektől, illetve áldozataival valójában jót cselekedett, törődést adott nekik. Ő azóta börtönben van, a játék viszont önálló életre kelve, nélküle terjed tovább nyugat felé, nem kis részben a pánikszerű médiafigyelemnek köszönhetően.

Magyar bálnák

A magyar rendőrség hétfői hivatalos nyilatkozata szerint nálunk egyelőre nem érkezett bejelentés a Kék Bálna csoport tevékenységéről, és a fent említett bulvárlap által ismertté tett két fiatal öngyilkosságával kapcsolatban sem találtak bűncselekményre utaló nyomokat. A bulvárlap állításainak hitelességét ezen kívül kétségessé teszi az is, hogy az említett halálesetek 2015 novemberében, illetve 2016 januárjában történtek, amikor még a Kék Bálna Oroszországon kívül egyáltalán nem volt ismert, ráadásul az aggódó szülő csak másfél év késéssel jöttek rá az állítólagos bálnás kapcsolatra és fordultak vele a bulvársajtóhoz.

AFP / Olga Maltseva

A jelenséggel már az Emmi is foglalkozott, Rétvári Bence Emmi-államtitkár szerdai sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy Magyarországra még nem ért el a Kék Bálna, de fontos megelőző lépéseket tenni, ezért a jelenségre felhívták a Klebelsberg Központ, és azon keresztül a pedagógusok figyelmét.

Magyar kamaszok az orosz oldalon

Az bizonytalan, hogy a mára elfogott Bugyejkinen kívül mennyire beszélhetünk egybefüggő "mozgalomról", és nem csak Magyarországon vonják kétségbe sokan, hogy a játék tényleg köthető-e a média által hozzákapcsolt ügyek jó részéhez.

Az viszont egyértelmű, hogy Viki és Peti kétes hitelességű történetének nyilvánosságra kerülése óta a játék a magyar köztudatba is bekerült, amit az is jellemez, hogy a Facebook inkább csak Oroszországban ismert riválisán, a Vkontaktén hirtelen elkezdtek magyar kamaszok is regisztrálni, miután a hazai médiából eljutott hozzájuk, hogy a titokzatos játék itt elérhető.

A Kék Bálna az orosz eredetiből átültetett feladványait a magyar Facebookon is könnyen meg lehet találni több különböző, néha hiányos verzióban is, így ezek valószínűleg spontán érdeklődésből, központi szervezés nélkül is mémként terjednek a kamaszok között.

A "mentorok" valóban léteznek

A hírek láttán három magyar tizenéves néhány napja elhatározta, mindent megtesznek az öngyilkos játék hazai terjedése ellen. Egyikük, Fischer Zsófia a hvg.hu-nak azt mondta, két társával (Dallos Fanni, Somhegyi Marcell) azért regisztráltak a Vkontaktére, hogy ott rendszeresen rákeressenek a játék nevére, és ráírjanak a valamilyen formában tényleg létezőnek tűnő Kék Bálna iránt érdeklődő magyar felhasználókra, és megpróbálják őket lebeszélni a "kihívás" elkezdéséről vagy folytatásáról.

Zsófia elmondása szerint társaival együtt az utóbbi napokban átlagosan óránként két-három magyar kamasszal vették fel a kapcsolatot, akik az orosz közösségi oldalon érdeklődést mutattak a játék iránt, általában még azelőtt, hogy felvehették volna a kapcsolatot valamelyik "mentorral", aki ellátta volna őket a játékkal kapcsolatos tudnivalókkal. Zsófia úgy látja, a játék működési módja a szervezettség jeleit mutatja.

Zsófia szerint a "mentorok" valóban léteznek, sőt vannak közöttük magyarok is, akik értelemszerűen a magyar kamaszokat környékezik meg. Állítása szerint az egyik (nagykorú) mentorral már kapcsolatba is léptek, ismerik a személyazonosságát és jogi úton is terveznek fellépni ellene.

Lelkileg egyre mélyebben belesüllyednek

A beszervezett kamaszok között sok a depressziós, érzelmileg labilis, sokan azonban egyáltalán nem akarnak meghalni, inkább csak kíváncsiságból, brahiból szállnak be a játékba, amelyből azt gondolják, még időben kiléphetnek – mondja Zsófia.

Úgy látja, a veszélyt fokozza, hogy a feladatsor úgy van felépítve, hogy a játékosok lelkileg egyre mélyebben belesüllyedjenek a helyzetbe. A függőség és a mentorok játékosokkal való kontaktusa fokozatosan erősödik a személyre szabottá váló feladatok során, és gyakran a stratégia része a családtól való eltávolodás ösztönzése is. Emellett a mentorok néha a fenyítés eszközéhez is nyúlnak, előfordul, hogy kiszállni próbáló játékosokat a családjuk megölésével fenyegetnek. Persze ha mindez igaz, az is látszik, hogy jóval többen kezdhették el a játékot, mint ahányan valójában bele is haltak.

Zsófia és társai azt állítják, az elmúlt napokban több gyereket is sikeresen rábeszéltek a kilépésre. A fiatalok most azt tervezik, szükség esetén publikus felületet is indítanak, ahol nagyobb nyilvánosság előtt folytathatják a tájékoztatást. Ezt a munkát Zsófia szerint nehezíti, hogy minden gyerekkel másként, empatikusan, az ő saját helyzetükre reflektálva kell beszélni általánosságok helyett.

Horváth Szabolcs

A magyar tizenévesek között nem ők az egyedüliek, akikben a Kék Bálna terjedéséről szóló hírek pánikot keltettek. A Facebookon található Kék Bálna-ellenes csoportba belenézve látható, ahogy többtucatnyian osztják a játék veszélyeiről szóló cikkeket és reagálnak aggódva az olyan kérdésekre, mint "Valaki pls kuldje el privatban a kekbalna feladatokat? Hol kell regisztralni?" vagy "Sziasztok valaki meg tudná mondani, hol kell letölteni a Kék Bálnát?".

Az egyik csoportba posztoló állítása szerint azért regisztrálna, mert kíváncsi arra, mi olyan "hú de durva", egy másik arra kíváncsi, hogy végig tudná-e játszani a játékot anélkül hogy meghalna, "elcsalva" azt. De olyan kommentelőt is találni, akivel állítása szerint az osztálytársai azzal viccelődnek, hogy "letöltötte a Kék Bálnát".

Közben elindult és egyre többen szállnak be abba az "ellenkampányba", amit Zöld Elefánt néven indított egy történelemtanár. Ennek lényege, hogy ugyanúgy különböző kihívásokat kell teljesítenie a játékosoknak – a bálnával ellentétben csupa pozitív dolgot.

Veszélyeztetett kamaszok

Tóth Dániel pszichológus, internet- és videojáték szakértő szerint elképzelhető, hogy egy ilyen játék vonzerővel rendelkezzen azon kamaszok számára, akiknek nincsenek igazi barátaik, rossz családi helyzetben vannak, vagy kiközösítve érzik magukat, ugyanis a "halálcsoportok" által adott közösségi érzés miatt végre úgy érzik, felvállalhatják azon érzéseiket, amelyeket a külvilág előtt szégyellniük kell.

Tóth szerint ma a kamaszok egy jó része lelkileg különösen sérülékeny, hiszen olyan korban élünk, ahol sok korábbi társadalmi kötelék felbomlik vagy átértékelődik, a gyerekek pedig a korábbi korosztályokkal ellentétben nem kapnak kézhez fix életpályamodellt vagy értékrendet, amely mentén elindulhatnak az életben, így alapélményük a bizonytalanság, amelyet gyakran az önmagáért való lájkvadászattal próbálnak kiváltani.

A szakértő szerint az ilyen problémák főként úgy előzhetőek meg, ha egészen kis kortól az iskolai közegekben nagyobb figyelmet fordítanak a lexikális tananyag mellett a kommunikáció, az érzelmi intelligencia (önismeret, önbecsülés, empátia stb.) fejlesztésére, illetve a tudatos internet felhasználásra nevelésre, amelybe az is beletartozhat, hogy a gyerekeknek reálisabb, teljesebb képet adjunk az internetes kommunikáció veszélyeiről, a tudatosság, felelősségvállalás, önmagunkra és egymásra odafigyelés fontosságáról.

Itt kérhet segítséget, ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége: