A multik szerint fenntarthatatlan a jelenlegi magyar pénzügyi pálya

Magyarország versenyképességének javítása érdekében széles körű nemzeti konszenzuson nyugvó, hosszú távú nemzeti stratégiára, stabil jogi és gazdasági környezetre, kiszámíthatóságra és átláthatóságra van szükség – mondta Takács János a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) elnöke, a tanács éves jelentését bemutató sajtótájékoztatóján csütörtökön Budapesten.

Takács János elmondta: a hosszú távú sikeres felzárkózás és versenyképesség szempontjából meghatározó a humánerőforrás kiemelt fejlesztése, az üzleti környezet alakítása és az intézményrendszer.

A rendezvényen jelen lévő Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a tanács által megfogalmazott kritikákkal egyetértett. Mint mondta, arra van szükség, hogy a politikai elit kezdjen el hosszú távon gondolkozni. A miniszter arra kérte az üzleti élet képviselőit, hogy készítsenek közösen egy programot, amely a stabilizációt követően elősegíti a fenntartható növekedést. „Fogjunk össze és készítsünk egy olyan programot, ami végre ne csak a politikusok szerint, de az üzleti szféra szerint is képes fokozni a versenyképességet” – mondta a tárcavezető.

Takács János szavai szerint széles körű társadalmi konszenzus nélkül az országnak csekély reménye van a felzárkózásra. Hozzátette: ez nem feltétlenül jelent teljes egyetértést minden kérdésben, de készséget az együttműködésre mindenképpen.

A HEBC 2007. évi jelentése szerint az ország még mindig számos erősségére építhet, így például a munkaerő minőségére, a tudáskapacitásra és egyedi földrajzi elhelyezkedésére. Az időtényezőt azonban kritikusnak érzi a tanács. A konszenzus, valamint az ország jövőbeli fókuszainak hiánya hátráltatják, hogy valódi lépések történjenek – áll a jelentésben.

A HEBC támogatja az egészségügyi reformok folytatását, úgy hogy az egyes lépések egy kidolgozott, konszenzuson alapuló, hosszú távú stratégiába illeszkedjenek. A tagok véleménye szerint a magyar állam pénzügyi helyzete még a megszorító intézkedések ellenére is fenntarthatatlan úton halad. Bár a tagok megértik a költségvetési bevételek növelésének szükségességét, kiemelten fontosnak tartják az állami kiadások csökkentését. A HEBC szorgalmazza az államigazgatás és intézményrendszer jelentős egyszerűsítését, átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tételét.

A jelentés kitér arra, hogy számos multinacionális cég kiindulópontnak tekinti Magyarországot kelet és dél felé: „de részben az instabil, kiszámíthatatlan és messzemenően nem versenyképes adórendszernek tulajdoníthatóan ezek az új vállalatok esetleg jobban érzik magukat a szomszédos országokban”.

A HEBC külön fejezetben hangsúlyozza, hogy nem lehet sikeres az a társadalom, amely szemet huny a korrupció felett.

A tanács véleménye szerint a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztését központi kérdésként kell kezelni.

A HEBC az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERT) magyarországi üzleti tanácsa. Az ERT 45 európai ipari vállalat legfelső vezetőjét tömörítő fórum, 1500 milliárd eurós összforgalommal, 4,5 millió alkalmazottal világszerte. Legfőbb célja az európai ipar versenyképességének előmozdítása. A HEBC vállalatok a magyar gazdaság jelentős befektetői, 2006. évi összesített nettó árbevételük 5150 milliárd forint, alkalmazottainak száma meghaladja a 28 ezer főt.