Albérleti körkép: iskolakezdés előtti roham várható

Minden évben augusztus elején indul a diákok albérletkeresése. A gólyák nagy része a felsőoktatási ponthatárok nyilvánosságra hozása után kezdi el keresni az önálló élet megkezdéséhez szükséges első lakást, de a felsőévesek is ebben az időszakban keresnek új albérletet az új tanévhez. Az időszak elején még viszonylag nagy a választék, de a lemaradók rövid időn belül kompromisszumokra kényszerülnek. A bérleti piac intenzitása nem változott jelentősen a tavalyi évhez képest, de a diákok felpezsdíthetik a keresletet - áll az Otthon Centrum legfrissebb összeállításában.

Az albérletek piaca az elmúlt évhez képest volumenben nem mutat jelentős változást, bár egyértelmű differenciálódás érezhető. A finanszírozási környezet megváltozása, a lehetőségek beszűkülése nyomán sokan szorultak ki a potenciális lakásvásárlók köréből. Akkor – egyébként teljesen logikusan – sokan arra számítottak, hogy fellendül a bérleti piac. A kereslet azonban másként reagált, a bérleti díjak az eladási árakkal együtt csökkentek. A piac élénkülése 2010 második felében volt érezhető, ami megállította a bérleti díjak csökkenését. A trendforduló még nem jött el idén sem a bérleti piacon, az Otthon Centrum tapasztalatai szerint a bérleti díjak és a forgalom is nagyjából a tavalyi szinten maradt.

Új otthon. Először a forgalmas helyek albérletei fogynak el Fotó: Túry Gergely

Az augusztusi időszak főleg a frekventált helyen lévő, két-három szobás ingatlanok tulajdonosainak kínál jó lehetőséget ingatlanuk bérbeadására. Budapesten a diákok számára az egyik legfontosabb döntési szempont az albérlet egyetemtől / főiskolástól mért távolsága. A lokáció fontossága gyakran a bérleti díj jelentőségével vetekszik. Az egyetemektől mért távolság azonban nem feltétlenül fizikai távolságot jelent. Budapesten a diákoknak az egyetemről tömegközlekedéssel, átszállás nélkül, vagy kevés átszállással megközelíthető albérletek is vonzóak lehetnek. Vidéken a kisebb távolságok miatt az egyetem közelsége nem játszik központi szerepet, de a bérleti díj és a rezsiköltség után fontos döntési elem. „Amennyiben a kínálat az adott bérleti piacon az árak tekintetében nagyon homogén – mint például Debrecenben, ahol sok ingatlant kínálnak havonta 50-60 ezer forintért –, akkor a lokáció az első számú döntésbefolyásoló tényezővé lép elő” – magyarázza Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója.

A diákok általában másod-, harmadmagukkal költöznek, ennek megfelelően két-három, esetleg négy szobás ingatlanokat keresnek. Fontos, hogy külön bejáratú szobák legyenek a lakásban, hogy a saját, személyes terét minden lakótárs ki tudja alakítani. A lakóközösséget nem feltétlenül az ismeretség, vagy a barátság tartja össze, a kettő-négy fős csapatoknak a költségek megosztása az elsődleges céljuk. Ennek megfelelően nem ritka, hogy a tanév végén nem a nyári szünet miatt mondják fel a bérleti szerződést, hanem a közben felszínre került együttélési nehézségek miatt. „Általában az egyéves futamidejű szerződés a jellemző” – tette hozzá Kühne Kata. – „A nyári hónapokra, főleg, ha egy jól bevált albérletről van szó, a diákok gyakran kérnek engedményeket, egész hónapra fizetett félhavi bérleti díj formájában, hogy megtarthassák a következő tanévre is a bérleti viszonyukat. Nem ritka, hogy visszajárnak a nyári hónapokban is a városba, kihasználva az egész évben fizetett albérletet.”

Kühne Kata Fotó: Goodwill

A válságot megelőzően a kollégium és az albérlet mellett a diákok egy részénél a saját lakás is felmerült opcióként. Általában a szülők vásároltak két-háromszobás lakást csemetéjüknek. A nagyobb méret, illetve szobaszám fontos volt, hiszen a többi szobába befogadott lakótársak egyrészt társaságot szolgáltattak, másrészt az általuk fizetett albérleti díj jó zsebpénz kiegészítésként szolgált.
Ez a trend a válsággal háttérbe szorult, de teljesen nem szűnt meg. Budapesten, a VIII., IX. és XIII. kerületben, de Győrben, Pécsett, Debrecenben is vásároltak már vevők ilyen céllal az Otthon Centrumon keresztül. A tavalyi évhez képest az ilyen motivációjú vásárlásban nincs visszaesés. Aki megengedheti magának, az alacsony ingatlanárak mellett, ilyen célú vásárlással jó befektetést csinálhat.

A bérleti díjak tekintetében vegyes a kép az országban. Pécsett nagyjából havi 40 ezer forint körül indulnak a bérleti díjak, Szegeden már 30-35 ezr forintért lehet egy másfél szobás panellakást bérelni. Debrecenben nagyon sok ingatlant kínálnak az 50-60 ezer forintos havi bérleti díj tartományban. Győrben az egyetemtől távol eső panellakás havi bérleti díja 40 ezer forint körül alakul, az egyetemhez közel ugyanez a minőség már 45-50 ezert forint. Hasonló elhelyezkedésű, téglaépítésű lakásért 50-55 ezer forintot is elkér a tulajdonosa. Miskolcon egy egyetemtől távol eső panellakást már havi 20 ezer forintért is ki lehet bérelni.

Budapesten a lélektani határ a 60 ezer forintos havi bérleti díjnál húzódik, ez alatt könnyen ki lehet adni a központi elhelyezkedésű, jó állapotú ingatlanokat. Az ennél drágább ingatlanok is keresettek a diákok körében, de ilyen ingatlanokat már három-négy fő közösen veszi ki. A bérleti díjakból csak minimális engedményt lehet elérni, amennyiben a tulajdonos reális bérleti díjat kér, az ingatlant alkudozás nélkül veszik bérbe. Ritkán, maximum néhány ezer forintos engedményt tesz a tulajdonos. Augusztus első felében még minden kerületben és városban nagy választék van egyetemistáknak, főiskolásoknak kínált ingatlanokból, de a hónap vége felé egyre több kompromisszumra kényszerülnek a későn ébredők.

A diákok általában a bútorozott, felszerelt albérleteket keresik. Az alapvető bútorok mellett gyakran elvárás a hűtő, mikrohullámú sütő és a mosógép is. A lakás minősége azonban kevésbé játszik szerepet a döntésben, bár a fővárosban a V., VI. és VII. kerületben már a diákok is inkább a jó állapotú ingatlanokat keresik. Ezen a területen a rossz beosztású, rosszabb állapotban lévő lakások kiadása meglehetősen nehéz, a diákok hajlandóak kifizetni a 60-70 ezer forintos bérleti díjat is, de cserébe jó körülmények között szeretnének lakni.

 ó„A jó közlekedésű, jó beosztású, központi elhelyezkedésű ingatlanokra a diákoktól függetlenül stabil kereslet van.” – mondta el Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. – „A differenciálódás inkább a nagyobb értékű, magasabb színvonalat képviselő bérlemények esetén figyelhető meg. Ezek kereslete a cégek költségcsökkentése és a külföldiek kivonulása miatt a válság után csökkent.” Pesten, a belvárosban, a kiadó luxus és felsőkategóriás ingatlanok bérleti díjai csaknem a felére csökkentek. A magasabb presztízsű budai kerületekben sem ritka az olyan eladó, aki kiadás céljából fenntartott ingatlanától szeretne megszabadulni, a bérleti kereslet visszaesése miatt.

Az alacsony ingatlanárak miatt érdemes megfontolni befektetési céllal, kiadásra szánt ingatlant vásárolni, de fontos olyan ingatlanba fektetni, amely iránt stabil kereslet mutatkozik. Jó célpont lehet Győr és Kecskemét, ahol a diákokon túl az autóipari beruházások is élénkítik a bérleti piacot.