Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Az áfa növelésével, a vállalati elvonások miatt várható munkaerő-csökkentéssel, a kisebb elkölthető jövedelemmel a kormányzat a diszkont értékesítési formát hozza helyzetbe – írja a Napi Gazdaság.
|
A magyar piacon több mint 400 kifejezetten diszkont élelmiszerüzlet működik, ezen túlmenően pedig a tőkeerős nagyok, a hipermarketláncok bármikor képesek átállítani üzletpolitikájukat a diszkontosodás irányába − ahogy egyébként már néhány hipermarket szereplő ezt korábban időszakosan megtette – írja a lap.
Az elemzők szerint a diszkontosodás önmagában nem jelent problémát a kiskereskedelemben vagy a fogyasztásban, a válság óta ez a kereskedelmi csatorna tartja életben az élelmiszer-eladásokat. Ám a piac magyar szereplői túlságosan szorosra fűzték kapcsolataikat a beszállítóikkal, illetve logisztikai, infrastrukturális hátterük sem alkalmas arra, hogy egyik pillanatról a másikra diszkontosítsák bolthálózatuk gerincét − bár történtek próbálkozások a magyar láncoknál is. Ezzel pedig területet, fogyasztót, profitot vesztenek – teszi hozzá a Napi Gazdaság.
A diszkontok térnyerése nemcsak a konkurenseknek, hanem a hazai élelmiszergyártóknak sem feltétlenül előnyös. A kormányzati politika viszont minden körülmények között a belső piacokat kívánja helyzetbe hozni − ezt sikerült hellyel-közzel elérnie a hipereknél és a szupermarketeknél, a magyar láncoknál pedig nem is volt kérdés.
|
| Fotó: Túry Gergely |
Felismerve a diszkontok térnyerését, a kormányzat − engedve a lobbiköröknek − a Napi Gazdaság szerint beemelt volna a kamarai törvénybe egy kamarai "szuperhatóságot", amely egymagában, az önkormányzatokat kizárva döntött volna a kiskereskedelmi hálózatok áruháznyitásáról. Az úgynevezett 27. paragrafus a hírek szerint kikerült a kamarai törvényből, ugyanis nem érte volna el a célját, nem tartotta volna vissza a diszkontok, egész pontosan az Aldi és a Lidl, illetve a Tesco Expressek terjeszkedését.
Kinyomtatom
Elküldöm
+0.53%
-1.25%