Így végezte Matolcsyék költségvetése

Ha nincs magán-nyugdíjpénztári einstand, a költségvetési hiány GDP-arányosan meghaladta volna a hat százalékot - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium által hétfő délután kiadott pénzügyi adatokból. Ha az egyszeri bevételek mellett a szintén egyszeri nagy kiadásokat is levesszük, akkor azt látjuk, hogy az állam saját magán tudott a legkevesebbet megspórolni. Rosszul hasznosultak az uniós források, jóval kevesebb jött be a tervezettnél a személyi jövedelemadóból, viszont többet költöttünk egyházakra, mint lakossági rezsitámogatásra.

Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – 2011. évi  hiánya 1734,4 milliárd forint lett - adta hírül a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely összefoglalójában az eredeti előirányzathoz képest 2,5-szer nagyobb deficit hátterébe is beavat.

Ennek kialakulásában egyszeri tételek játszották a fő szerepet (Mol-csomag: 498 milliárd, áfavisszatérítés: 250 milliárd, MFB-tőkeemelés: 120 milliárd, MÁV-adósság: 50 milliárd, megyei önkormányzatok adósságának átvállalása: 196 milliárd). A fenti tételek nélkül a pénzforgalmi hiány 619,8 milliárd lett volna - írja a dokumentum. Így viszont a költségvetési deficit akkora lett, mintha minden magyar fejenként 174 ezer forinttal adósította volna el az államot.

A költségvetést a magán-nyugdíjpénztári befizetések eltérítése mentette meg, amely így uniós elszámolás szerint  976 milliárd forintos többletet mutat, ami a GDP 3,5 százaléka.

Bevételek libikókán

A kincstár bevételi oldali várakozásai legfeljebb csak részben teljesültek. A társasági adó, az szja, a tb-járulékok és egy sor más bevételi rubrika az elvárthoz képest alulteljesített, és alig van olyan sor, melyet a költségvetés tervezése során jól prognosztizáltak.

A társasági adóból tavaly a központi költségvetésnek 316,6 milliárd forint bevétele volt, ami az egy évvel korábbihoz képest 6,8 milliárd forinttal csökkent. De hasonlóan mínuszban zárt az általános forgalmi adóból (áfa) befolyó összeg mérlege is; a 2219,5 milliárd forint a költségvetésben előirányzottaktól 269,5 milliárd forinttal maradt el.

Matolcsy György megigazítja a költségvetést Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

Alaposan elmaradó szja-bevételek

A szja-bevételek 385,1 milliárd forintos csökkenést mutatnak (1382,8 milliárd forint). A hitelintézeti járadékból 9,4 milliárd forint folyt be a központi költségvetésbe, ami 1,4 milliárd forintos (13,1 százalék) elmaradást jelent a várthoz képest. Ugyanígy, a tervezettnél kevesebb pénz folyt be a cégautóadóból (25,3 milliárd forint, ami az előirányzat kevesebb mint 90 százaléka), de az energiaellátók jövedelemadójából (20 milliárd helyett a teljesítés 16,9 milliárd forint volt) és az egyszerűsített vállalkozói adó címén beszedett adóbevételéből is (a 180 milliárd helyett 172,3 milliárd forint volt a bevétel).

Jövedéki adóból az állam 875,1 milliárd forintos bevételt realizált, ami csak 6 milliárd forinttal maradt el az elvárttól. Ezt az NGM a benzinárak nagymértékű emelkedése miatti keresletcsökkenéssel magyarázza, amit részben kompenzált a gázolaj iránti kereslet növekedése.

Kevesebb jött be a chipsadóból is

A játékadóból az év során beszedett 51,6 milliárd forint megfelel az éves előirányzatnak, de 3,3 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbi teljesítésnél. A chipsadóból a központi költségvetésbe 3,3 milliárd forintnyi bevétel realizálódott, ebből nagyjából félmilliárd forintot tett ki az üdítő- és energiaitalok különadója - ez 1,7 milliárddal kevesebb, mint amennyit idénre vártak.

Minimálisan, 300 millió forinttal lett az elvárhoz képest pozitív a mérlege a tavaly kivetett energiaadónak. A 17,3 milliárd forintos összbevételhez az is kellett, hogy a vártnál nagyobb volt az ipari energiafelhasználás. A bányajáradék az előirányzatot felülmúlva 111,5 milliárd forint bevételt jelentett a kincsárnak.

A különadók biztos bevételt eredményeztek

A különadókból - melyeket 2010-ben egyes ágazatokra vetettek ki - tavaly 171,9 milliárd forint bevétele volt az államnak. Ez a várthoz képest 10,9 milliárd forintos többletet jelentett. Ugyanígy, pluszban zárt a regisztrációs adó; a költségvetésbe befolyó 34,5 milliárd forint a vártnál 2,2, az egy évvel korábbihoz képest viszont 4,5 milliárdos többletet jelentett.

A költségvetési szervek bevételeit a tervezéskor viszont alaposan alulbecsülték: 2011-ben 921,7 milliárd forintot hoztak az államkincstár konyhájára, mely az éves előirányzat 162,5 százaléka. Rendben teljesült a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevétele, ez összesen 1236 milliárd forint bevételt jelentett, ebből a nem uniós bevételek meghaladták a 354 milliárd forintot. Ez utóbbi az előirányzat több mint négyszeresét érte el.

Kiadások: húzd meg, ereszd meg

Családi és szociális juttatásokra mindössze 2,1 százalékkal költött az állam kevesebbet, mint tavaly: ezen belül a jogosultsági korhatár leszállításával csökkentek a családi pótlékra, valamint a rokkantnyugdíj rendszerének átalakításával a megváltozott munkaképességűek járadékaira fordított kifizetések.

MÁV: állami segítség ide is Fotó: MTI /

A költségvetési szervek kiadásai az előirányzathoz képest viszont közel negyven százalékkal nőttek – úgy, hogy az év során többször volt zárolás a minisztériumi költségvetésekben. Ennek nagy része (több mint 1200 milliárd) személyi juttatásokra és járulékokra ment el.

A MÁV 207 milliárdot kapott a vasúti közszolgáltatások ellentételezésére, a közmédia 58,7 milliárdból gazdálkodhatott. Lakásépítési támogatásra 129 milliárdot, fogyasztói árkiegészítésre pedig 108 milliárdot költött a kormányzat.

Az egyházak többet kaptak, mint a lakosság rezsitámogatásra

Nem uniós források terhére a kormány összesen 921 milliárdot költött, többek között 50,5 milliárd forintot fizetett agrártámogatásokra, 32,7 milliárdot az egyházak támogatására, 20,5 milliárdot lakossági energiatámogatásra és 19,6 milliárdot beruházás-ösztönzésre.

Az uniós forrásokból az előirányzathoz képest közel tíz százalékkal kevesebbet tudott csak a kormány kifizetni: ez annak ellenére így van, hogy decemberben a kifizetések rendkívül felgyorsultak. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (Széchenyi-terv) programjai közül leginkább a Közlekedés Operatív Program, illetve a Környezet és Energia Operatív Program projektjei vannak lemaradásban (-21 százalék), a Halászati Operatív Programnál pedig sürgős intézkedések kellenek, hogy a lehívható források ne vesszenek el.

Kevesebb az önkormányzatoknak

2010-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap még többféle címen részesült költségvetési támogatásban: a rendszert 2011-ben úgy alakították át, hogy ide most csak az öregkori nyugdíjellátással kapcsolatos kiadások kerültek, így a kassza a tavalyi összeg 55,6 százaléka lett. Csökkent a helyi önkormányzatok támogatása: a központosított előirányzatok, illetve a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (ez a két tétel a legnagyobb 81, illetve 41 százalékkal) is 2-3 százalékkal lett kevesebb. Nem számolt nagyobb kiadást jelentett a BKV év közbeni 24 milliárdos, a megyei jogú városok 8,5 milliárdos támogatása vagy a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2011. évi bérkompenzációjára kifizetett 16,9 milliárd forint.

Rendkívüli segítség a MÁV-nak és Várpalotának

Kamatkiadásokra az állam 2011-ben 1101,1 milliárdot költött, ebből 770,6 milliárd forint volt a forinthitel utáni kamat. A devizában fennálló adósság 330,5 milliárd forintos kamatkiadásán belül 206,6 milliárd forintot tett ki a devizakötvények kamata. Az állam majdnem 250 milliárd forint értékben vállalt át adósságot: ennek nagy része (196 milliárd) a megyei önkormányzatoktól és a Fővárosi Önkormányzattól átvett adósság, további a MÁV-ra fordított 50 milliárd, de még Várpalota és a régiójába eső önkormányzatok is jól jártak, hiszen az államnak köszönhetően megszűnt a kölcsöntartozásuk (3,7 milliárd forint).

Gyümölcsöző MOL-paket: sokba került

EU-s tagdíjakra tavaly 233 milliárd ment el, az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokra pedig 622 milliárd. Utóbbinak legsúlyosabb eleme a Mol-részvénycsomag 498,3 milliárd forint összegű vételára. Emellett az állam a Malév Zrt.-ben 15,5 milliárd forint összegű készpénzes tőkeemelést hajtott végre, melynek később 5 milliárdos tulajdonosi kölcsönt is adott. Az év legmeglepőbb bevásárlása volt, hogy az állam 8,1 milliárdért Rába-részvényeket is vásárolt.

8,7 milliárdba került az MFB és az MNV

Az állam ezenkívül 11,1 milliárd forintot fordított ingatlanvételre, 9,5 milliárd forintot állami tulajdonú gazdasági társaságok támogatására. Egyéb, járulékos jellegű kiadások 24 milliárdot tettek ki: ilyen az ún. Richter-kötvények után fizetett kamat (10,7 milliárd forint) és tulajdonosi joggyakorló társaságok (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.) működési költsége (8,7 milliárd forint).

Tb-alapok: 80 milliárd körüli hiány

A társadalombiztosítás (tb) két alapja (egészségbiztosítás és nyugdíj) a 2011. évet együttesen 83,3 milliárd forint hiánnyal zárta, ami teljes egészében az Egészségbiztosítási Alapnál jelentkezett. Az alapok összes bevétele 4452,4 milliárd forint volt, ami 7,9 milliárd forinttal több, mint a módosított előirányzat. A tb pénzügyi alapjainak összes kiadása 4535,7 milliárd forint, ami minimális nagysággal, 3,6 milliárd forinttal több, mint a módosított előirányzat. (A kiadások kétharmad részét - 66,8 százalék - a nyugellátási kiadások adták). Júniusban került át a magán-nyugdíjpénztári vagyon: így 1342,7 milliárd forint értékű forint állampapír és 7,4 millió euró (mintegy 2 milliárd forint) deviza állampapír került át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz.

Adósság

A központi költségvetés devizaadóssága 10 170,4 milliárd forintra nőtt és a teljes adósság 48,5 százalékát tette ki december végén. A devizakötvények állománya ekkor 5712,3 milliárd forintot tett ki, amely 2010. év végéhez képest 1162,3 milliárd forint növekedést jelent. A költségvetés forintadóssága 10 362,2 milliárd forintot ért el, ami a decemberi hitelátvállalások következtében 50 milliárd forinttal lett magasabb.