A költségvetés bevételi oldala időarányosan majdhogynem jól teljesült. Nagy probléma (ezermilliárd forintos lyuk) van az uniós programoknál. A második fél évben az új kedvezmények miatt elmaradás várható az szja-ban is. Az államadósság fél év alatt 3,8 ezer milliárd forinttal nőtt úgy, hogy – a limit fölé emelt – devizaadósság még szépített is az eredményen a forint erősödése miatt.
A hízelgést és a fenyegetést felváltva alkalmazva szavaztatta meg a republikánusokkal Donald Trump a „gyönyörű” költségvetési törvényt. A jogi kutyulmány minden óvatosságot sutba dobva növeli a deficitet és az államadósságot.
A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 2024 harmadik negyedévben 3 százalék volt, míg az első három negyedévben 3,5 százalék jött össze.
Már a Trump-érára készül a laza fiskális politikával a kínai kommunista párt.
Egy hónap alatt 427 milliárd forinttal nőtt a hiány, így már az eredeti éves cél 121 százalékánál tart.
Az állam keveset, de nagyon drágán fogyaszt idén, ez felfújja a számszerű GDP-t, így válik lehetővé a 4,5 százalékos hiánycél tartása és egy hangyányi államadósság-csökkentés. Reálértéken a gazdaság mindössze 0,8 százalékkal nő. Az Orbán-kormány a következő évekre nagyon nagy spórolást ígért Brüsszelnek a túlzottdeficit-eljárásban.
Az eddiginél jobban kellene tovább csökkenteni a költségvetési hiányt és az államadósságot a pénzügyminiszter szerint. Varga Mihály arról is beszélt, megérti, hogy az emberek inkább félreteszik a pénzt, ahelyett, hogy elköltenék, de szerinte ez lehet a következő évek növekedésének egyik alapja.
Jövőre erőteljesebb gazdasági növekedéssel, az államadósság és a hiány további csökkenésével, a szociális juttatások emelésével számol a pénzügyminiszter. Varga Mihály éves beszámolói keretében roadshow-t tartott a parlamentben, ahol igyekezett mindenkit megnyugtatni: nincs baj, az ismét év végére elkészülő költségvetés viszont még tartalmazhat meglepetéseket.
A KSH jelentése alapján túlzottan optimistának tűnik a kormányzati prognózis.
A magyar gazdaság tavaly sem pörgött fel, és idén sem, sőt a második negyedévben lassult. Éves átlagban nemhogy 4, de 2 százalékos növekedés se nagyon lesz. Amit Nagy Márton a gazdaságpolitikájából meg tudott valósítani, az kudarc, amit nem tudott, arra pénz híján nem is lesz lehetősége. 2026-ban választások lesznek, addigra eredményeket kellene felmutatni – kérdés, a miniszterelnök kitart-e Nagy mellett, vagy megragadja az alkalmat, és tavasszal visszapaterolja a jegybankba, Matolcsy György megüresedő székébe.
A kormánynak októberig kell beterjesztenie az Európai Bizottság elé azokat a terveket, amelyekkel négy éven belül három százalék alá csökkentenék az államháztartási hiányt, miután túlzottdeficit-eljárás indult Magyarország ellen.
Azonnali pénzügyi intézkedésekre egyelőre nincs szükség a Varga Mihály által vezetett minisztérium szerint.
Az eredeti idei éves hiánycél 105,6 százaléka jött össze a költségvetésben fél év alatt, a megemelt deficitcélhoz képest 66,7 százalékon állt az egyenleg. A Pénzügyminisztérium szerint javulnak a költségvetési folyamatok. Ebből annyi látszik, hogy valamelyest kezdenek magukra találni a fogyasztásiadó-bevételek. A hevített termékek magasabb forgalma miatt nőtt a dohányáfa-bevétel, az üzemanyagok jövedéki adójának emelése pedig plusz 89 milliárd forintot hozott fél év alatt.
Titkos szuperköltségvetést lengetett be a magyar miniszterelnök; sorra dőltek a hőségrekordok és ezt az egész gazdaságunk megszenvedi; egyre inkább azt számolgatják, mi történhet, ha Donald Trump visszatérne az USA élére. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A kormány által a közelmúltban bevezetett megszorítások elegendőek lehetnek a 4,5 százalékos GDP-arányos hiánycél eléréséhez – ha minden jól megy. Az uniós túlzottdeficit-eljárás várhatóan július végén indul, de inkább a hitelminősítők miatt lesz muszáj a kormánynak szerkezeti reformokat végrehajtania.
Ehhez képest a szerdán Minszkben tárgyaló Szijjártó Péter továbbra is a szankciók működésképtelenségét próbálja sulykolni.
Terven felüli hiány a büdzsében, borítékolható uniós túlzottdeficit-eljárás, több éven át tartó költségvetési megszorítás, amelynek csupán a mértéke kérdéses – két inflációs esztendő után e tényezőkkel súlyosbítva kell újraindítani a növekedést Magyarországon.
Hosszas viták után a pénzügyminiszterek elfogadták az új költségvetési és államadóssági rendszert amely sokban hasonlít a régihez, de figyelembe veszi azt, hogy sok tagállamnak igencsak nagy gondot jelent az elvben 3%-os költségvetési hiány és a 60%-os GDP-arányos államadósság teljesítése. Az európai szakszervezetek tüntettek Brüsszelben, mert halasztást javasoltak: függesszék fel még egy évig a rendszert, amelyet a pandémia miatt nem alkalmaztak, mert az pénzügyi szigorításhoz vezethet sok uniós tagállamban.
Épphogy sikerül tartani az októberben megemelt idei hiánycélt, miközben még egy hónap hátra van az évből.
Nagyobb hiánnyal indította a kormány az évet, mint 2020-at, 2021-et és 2022-t együttvéve. A kamatkiadások megduplázódtak egy év alatt, a lakossági fogyasztás pedig nagyon visszaesett.
