Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Török Zsolt, az MSZP szóvivője Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivőjének csütörtöki közleményére reagált, Zsigó ugyanis azt mondta, a baloldal tudatosan hagyta, hogy a magyar családok devizában adósodjanak el, mert ez a bankoknak jó üzlet volt. A fideszes politikus szerint az előző kormányok szándékosan okoztak kárt az embereknek, ráadásul cserbenhagyták őket.
A szocialisták szóvivője kijelentette: azzal, hogy Járai Zsigmond 2002-től folyamatosan "mesterségesen magasan tartotta" a jegybanki alapkamatot és ezzel a forinthitelek kamatozását is, tudatosan terelt nagyon sok embert az alacsonyabb kamatú devizahitelek felvétele felé.
A szocialista politikus hozzátette: a devizahitelesek helyzete pedig akkor kezdett el igazán rosszra fordulni, amikor 2010 tavaszán Kósa Lajos és Szijjártó Péter felelőtlen nyilatkozataikkal jelentősen rontottak a forint árfolyamán a svájci frankkal és az euróval szemben. Emlékeztetett rá: a 2010-es kormányváltás óta mindkét deviza árfolyama jelentősen és tartósan emelkedett, ami elviselhetetlenné tette a devizában eladósodott lakosság helyzetét.
Török Zsolt kiemelte: a Fidesz a 2010-es választások előtt a kampányban a devizahitelesek problémáinak megoldását ígérte, ez azonban a mai napig nem történt meg.
Az Együtt-PM választási szövetség csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleményében szintén reagált Zsigó Róbert közlésére. Az Együtt-PM szerint megtízszereződött azon hitelesek száma, akik nem tudják fizetni a részleteiket: ma már 110 ezer hitelesnek mondták fel a kölcsönét, 117 ezren pedig legalább 90 napja nem tudnak fizetni. Hozzátették: hogy a lakossági devizahitelezést Orbán Viktor előző kormánya vezette be Magyarországon.
Hangsúlyozták, hogy ma a devizahitelesek rosszabbul élnek, mint három éve, ezért követelik a kormánytól, hogy ismét vezessék be a munka elvesztésével járó két év türelmi időt a törlesztéssel kapcsolatban. Azt is kérik, hogy a kabinet számoljon el azzal az 500 milliárd forinttal, melyet a devizahitelesek megsegítésére hivatkozva szedett be különadóként a bankoktól
