A minimálbérek szintjére volt a legnagyobb hatással az egykulcsos adórendszer bevezetése, illetve az alacsony keresetűeket megillető adókedvezmény eltörlése. Mindezek következtében jelentősen megnőtt a legkisebb bér adóterhelése, miközben annak nettó összege alig változott. Így 2014-ben a minimálbér nettó összege várhatóan 66.482 forint lesz, míg 2010-ben 60.236 forint volt. Azaz bruttó szinten 38 százalékkal emelkedett a minimálbér, de ez ténylegesen csak 10 százalékot jelent a dolgozóknak – írja a Policy Agenda szerdán kiadott elemzése. (Ez az elmúlt évek inflációját figyelembe véve reálbércsökkenést jelent, tekintve, hogy csak 2010 és 2012 között 15 százalékos volt a kumulált infláció.)  

A legnagyobb haszonélvezője a minimálbér adóterhelésének a költségvetés: ha 150 ezer minimálbért keresővel számolunk, akkor – a családi adókedvezmény figyelembevétele nélkül – 2010-hez képest jövőre 33 milliárd forinttal nő a költségvetés adóbevétele. A nettó bérekkel számolva pedig csak 11 milliárd forinttal marad több a legkisebb keresetűek zsebében.

Nem volt jelentős emelés

A Policy Agenda megvizsgálta, hogy az Európai Unión belül hogy állunk a minimálbér változásával. Az állam által meghatározott minimálbér a 28 tagállam közül 21-ben van. Ezek közül nem mindegyik országban határozták meg a 2014-es mértéket. Egyes országban nem év elejétől változtatnak (pl. Egyesült Királyság), vagy még folynak a tárgyalások. Ezért az összehasonlításban az eddig ismert adatokat vettük alapul.

Önmagában a bruttó bér 38 százalékos emelkedése a növekedési ranglista harmadik helyére teszi Magyarországot. A 2014-es adatokat is nézve nálunk már csak Romániában és Bulgáriában emelkedett jobban a legkisebb keresetűek jövedelme 2010 és 2014 között. Ezen a sorrenden várhatóan akkor sem lesz változás, ha az összes tagállam adatai ismertek lesznek.

Ugyanakkor a nettó minimálbér-emelkedés alapján már nem tartozunk az élbolyba. A központilag meghatározott minimálbérrel rendelkező 21 tagállam között a 11. helyen van Magyarország a 10 százalék körüli nettó emeléssel. 

A négy visegrádi országot, a Balti államokat, Romániát, Bulgáriát, Szlovéniát, valamint Horvátországot tekintve Magyarország a 9. helyen áll. Azaz a versenytársainkhoz viszonyítva a legalacsonyabb keresetűek körében történő béremelkedés nagyon mérsékelt volt.

Az egykulcsos adórendszer hatása

Az egykulcsos adórendszer torzító hatását jól mutatja az, hogy mekkora az adóterhelés az alacsony keresetűek körében. Egy progresszív adórendszer esetén jelentős különbségnek kell lennie az átlagbér adózása és az átlagbér 50 százaléka között. Két tagállamban az adózást tekintve a jövedelmek között azonban egyáltalán nincs különbség, ez Bulgária és Magyarország.

Még azokban az országokban is, ahol egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer van, valamilyen differenciálás van a járulékokkal a bérek között. Magyarország esetében ehhez még hozzájárul, hogy Dánia után nálunk a legmagasabb a kiskeresetűek adóterhelése (34,5 százalék), miközben a környező országokban 14,5 százalék és 29 százalék között mozog.

Ez úgy alakult ki, hogy Magyarországon 2010-ben a minimálbér adóterhelése még 18 százalék volt, négy évvel később pedig már 34,5 százalékra emelkedett, amely 16,5 százalékos növekedést jelent. Bulgáriában az egykulcsos adóra történő áttérésnek nem volt ilyen radikális hatása, ott csak 9 százalékkal nőtt meg a legkisebb keresetek terhe.