szerző:

A következő másfél évtizedben a szél - fújjon az tengeri vagy szárazföldi telepítésű szélturbinát - fontosabb energiaforrássá válik, válhat Európa számára, mint a szén és a gáz.

Ha a kormányok megfelelő ambícióval viseltetnek a saját klíma- és energiapolitikájuk iránt, a szélenergia lesz 2030-ban Európa legfőbb energiaforrása - írja legfrissebb jelentésében az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA). A prognózis szerint az összes szélerőművi kapacitás 15 év múlva elérheti a 392 gigawattot, ebből 294 GW szárazföldi és 98 GW tengeri installálású erőműben termelne. Ez egyszersmind azt is jelentené, hogy a jelenlegi szélenergia-szumma (128.8 GW) több mint megháromszoródna, és az e reszerből kinyerhető 941 TWh az európai villamos energia teljesítmény 28 százalékát tenné ki.

©

Giles Dickson, az EWEA vezérigazgatója úgy látja, hogy ehhez számos politikai prioritással foglalkoznia kell a tagállamoknak; racionalizálni és ésszerűsítemni kellene a megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervektől a nemzeti engedélyezési eljárások ésszerűsítéséig egy sor mai kitételt, és ez alaposan megváltoztatná a tagországokra általában manapság jellemző jogi, szabályozási keretrendszert is.

Dickson szerint a szélenergia haszálatba vétele ma már gazdasági szükségszerűség, mivel az európai gazdaséi növekedés egyik motorja a beruházási igényének, a munkahelyteremtésnek és a villanyszámla csökkentésének köszönhetően. Ehhez kellene a politikusoknak "felnőniük".

©

Tavaly a beépített szélenergiakapacitás nagyobb volt, mint a gáz és a szén együttvéve. Európa energetikai és gazdasági átalakulásban van, és most a politikusokon a sor, nekik kell dönteniük, hogy felgyorsítják ezt az átmenetet vagy sem. Utóbbi esetben - így Dickson - azt az utat válaszják, ami károsan hat a beruházásokra és a munkahelyteremtési törekvéseikre is.

Az EWEA modellezte a potenciálisan elérhető maximum mellett azt is, hogy reálisan mi az a középérték, amit az EU radikális irányváltás nélkül teljesíthet. Ez alapján a 392 GW helyett 254 GW-tal számol, és az ezzel a potenciállal előállítható 759 TWh energia a termelés 22,7 százalékát tenné ki. Ha ez áll majd közelebb a megvalósításhoz, akkor a szél elhagyja ugyan a 10 százalékos részarányúra prognosztizált szénerőműveket, de csak megközelíti a 24,9 százalékos részesedést magáénak tudó gázos részarányt.

©

A mai Magyarországról nézve, ahol 2009 óta egyetlen megawattnyi szélkapacitás nem épülhetett be a rendszerbe, miközben az olyan, tőlünk évekkel később "ébredő" országok is, mint például Románia már 2013-ban mindenféle gond nélkül átlépte e szint háromszorosát. Hazánkban így ma még mindig csak a 2006-ban kiosztott kvóták alapján épült 329 MW-nyi szélkapacitás termel, mely évente mintegy 32 ezer család áramszükségletének megfelelő mennyiséget rak a magyar áramtermelői energiamixbe. 2010-ben ugyan "csőre töltve" várt az eredményhirdetésre újabb 410 MW építési lehetősége, ám ezt a második fordulót visszafújta a 2010-ben választást nyerő Orbán-kormány. Azóta érdemi lépés nem történt.