szerző:
hvg.hu

A fővárosi főügyész pénteken olyan sajtótájékoztatót tartott a Quaestor-ügyben, amelyen bejelentették, hogy 11 ember ellen emeltek vádat, de a tájékoztató érezhető célja az volt, hogy a 2010 előtti kormányokra kenje a 2015-ig tartó csalási ügyet. A bűnszervezetben elkövetett csalásokért 25 évet is kaphatnak Tarsoly Csabáék.

Mintha kifejezetten a politizálás lett volna a szándéka Ibolya Tibor fővárosi főügyésznek a pénteken a Quaestor-ügyben tartott sajtótájékoztatón, amelyet hivatalosan az ügy "érdemi fejleményeinek" ismertetésére írtak ki, és amelyen bejelentették, hogy 11 ember ellen emeltek vádat, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt.

A vádirat szerint Tarsoly Csaba és társai egy mintegy 47 cégből álló cégcsoport működtetésekor 2007-től kezdődően hoztak létre olyan bűnszövetkezetet, amelynek célja a befektetők pénzének és értékpapírjainak az eltulajdonítása volt.

A sajtótájékoztatón azonban a főügyész érezhetően a felelősséget a 2010 előtti kormányzatokra szerette volna terhelni az Orbán-kormány és a Fidesz eddigi legkínosabb botrányában. A főügyész a sajtótájékoztatón olyan "magánvéleménynek" nevezett megállapításokat tett, amely szerint az állami szervek igazából 2010 előtt követtek el komoly mulasztást. Egy 2009-es Quaestor-vizsgálatról szólva például arról beszélt, hogy az szerinte az akkori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) részéről felveti a hivatalos bűnpártolás gyanúját, majd hozzátette, hogy ez csak az ő véleménye, és az esetleges bűnpártolás egyébként is 2014-ben már elévült volna.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész
©

A PSZÁF-vizsgálatról a főügyész azt mondta, hogy 2009 nyarán a PSZÁF egy úgynevezett portfóliókezelési célellenőrzést tartott a Quaestornál, és a vizsgálat megállapította, hogy a cég már hosszabb ideje valótlan adatokat bocsátott a felügyelet rendelkezésére. A következmény azonban csak egy 3 millió forintos bírság lett, amit a Quaestor-ügy harmadrendű vádlottja kérésére a PSZÁF nem hozott nyilvánosságra.

Amikor viszont a Fidesz-kormány idején, 2013-ban végzett PSZÁF-vizsgálat került szóba, akkor olyasmit próbált sejtetni Ibolya, hogy ekkora már azért nem lehetett érdemi vizsgálatot folytatni, mert már olyan szinten kiépült a bűnszervezet.

Egy újságírói kérdés azt feszegette, hogy a főügyészség vizsgálta-e a minisztériumok és a kormánytagok érintettségét, és a Külügyminisztérium esetleges bennfentes kereskedelmét. Mint ismert, a Külügyminisztérium cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. néhány nappal a Quaestor csődjének bejelentése előtt menekített ki 3,8 milliárd forintot, amit korábban a társaságnál helyezett el. Orbán Viktor egy sajtótájékoztatón elismerte, hogy az ő utasítására történt a pénzkivétel. Arról, hogy mi a bennfentes kereskedelem ebben a cikkünkben olvashat bővebben, egyébként bűncselekménynek minősülhet, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A főügyész erre azt a választ adta, hogy ilyen vizsgálatokat nem folytattak, mert a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította az ezekkel kapcsolatos feljelentéseket. A bennfentes kereskedelemmel kapcsolatban pedig egy nehezen követhető magyarázatot kapott a sajtó, a főügyész véleménye szerint ugyanis a kormányzati pénzkivétel nem minősült volna bennfentes kereskedésnek, mert állampapírokról volt szó az ügyben. A vonatkozó jogszabály alapján viszont ez a vélekedés nem állja meg a helyét.

Ezt találta az ügyészség a Quaestor-ügyben

Az ügyészség azt írja a sajtóanyagban, hogy a vádlottak 2007 és 2012 között a Quaestor Értékpapír Zrt. és a KELER elszámolóház értékpapír-nyilvántartási rendszerének különbségét kihasználva ellopták az ügyfelek értékpapírjainak nagy részét: az ügyfélszámláról átvezettették az értékpapírokat a cég saját számlájára, majd eladták azokat, és a pénzt veszteséges társaságokra költötték, a korábbi veszteségeket pótolták, vagy zsebre tették. Így összesen 46,6 milliárd értékű értékpapírt loptak el.

Összesen tizenegy ügyfélnek adtak el ez alatt az idő alatt 3,2 milliárd értékben nem létező állampapírokat, de ezt megadták nekik más összegekből, mert tartottak a lebukástól.

Aztán amikor a Quaestor fizetésképtelenné vált, fiktív és nem fiktív kötvényeket kezdtek eladni az ügyfeleknek, pedig ekkor már esélyük sem lett volna visszafizetni, így pedig 30 ezer embernek okoztak kárt 20 milliárd forint értékben. Hatmilliárd forintos kárt okoztak azzal, hogy 500 emberrel opciós szerződéseket kötöttek a valóságban nem is létező, fiktív vállalati kötvények megvásárlására.

Tarsoly Csaba a vád szerint 2007–2013 között 1,2 milliárd forintott tett zsebre készpénzben.

A vád tárgyává tett, bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények büntetési tételének felső határa – a többszörös bűnhalmazatra is figyelemmel – 25 évig terjedő szabadságvesztés.

Ha a cikket érdekesnek találta, kövesse a gazdasági rovat Facebook-oldalát!


Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!
Cikk megosztása
Címkék