A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nemrégiben 24-féle azonos vagy nagyon hasonló magyar és osztrák termékmintát hasonlított össze – közölte a Magyar Idők.

Az édesipari termékek közül a közismert márkájú csokoládék ugyanolyan minőségben kaphatók, de például az egyik ostyás édesség esetében az osztrák mintákban az ostya állaga kedvezőbb volt.

Az ismert mogyorókrém állagánál is találtak eltérést, a magyarországi minta kevésbé volt lágy és jól kidolgozott az osztrákhoz képest, az egyik marcipánnal töltött étcsokoládéban pedig a magyar változatnál – azonos cukor- és zsírtartalom mellett – az étcsokoládé burok nehezebben olvadt.

A két legismertebb kólamárka egyikének itthon kapható változatának az illata kevésbé volt telt, kevésbé összetett, ami a felhasznált aromák minőségének köszönhető a Nébih szerint. A magyar kóla cukortartalma kicsit magasabb volt, az osztrák verzióval ellentétben pedig olcsóbb, kukoricaalapú édesítő felhasználásával készült – tették hozzá.

A szintén ismert kakaópor magyar változatának illatában és ízében a kakaós jelleg gyengébb, főként az édes íz dominál, míg az osztrák mintát a harmonikusabb, intenzívebb kakaós illat, telt kakaós-csokis íz jellemzi. A tévéreklámokból ismert egyik puding a vizsgálat szerint hígabb az osztrák verziónál, és itt is az édes íz dominált.

A legnagyobb különbségeket az instant leveseknél figyelték meg, a Nébih kétféle porkeveréket vizsgált, de az azonos megnevezés és termékmegjelenítés ellenére sem sikerült igazolni, hogy két egyforma levesporról lenne szó.

A Magyar Időknek a Földművelésügyi Minisztériumnál erősítették meg, hogy magyar vizsgálatok is készültek. A lap azután fordult a tárcához, hogy Szlovákiában egy hasonló ellenőrzés kiderítette, hogy az ott megvizsgált 22 élelmiszer felélnél a gyártók alacsonyabb minőségű termékeket hoztak forgalomba Szlovákiában, mint Ausztriában.

A szlovák földművelésügyi miniszter bejelentette, hogy az Európai Bizottság elé terjesztik az ügyet. A Magyar Időkkel a magyar agrártárcánál azt közölték, hogy az érintett tagállamok összefogásával, uniós szinten kell kezelni a problémát.

A minisztérium azt is megjegyezte, hogy az élelmiszer-minőség kettős mércéjével az EU Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának tavaly májusi ülésén is foglalkoztak, ahogy a visegrádi országok tavaly áprilisi találkozóján is felmerült a téma.