szerző:
hvg.hu

A budapesti vizes vébé és a Masters világbajnokság a kormány szerint komoly lökést adott (volna) a turizmusnak. A rendelkezésre álló adatok nem ezt mutatják. A hasonló külföldi sportesemények esetében ugyanez történt, vagyis az lett volna az igazi meglepetés, ha több turista jön a verseny hónapjában.

Július és augusztus átlagában a budapesti szállodákban és hasonló jellegű kereskedelmi szálláshelyeken 4%-kal kevesebb vendég szállt meg, mint 2016 azonos időszakában. Pedig az I. félév még jól alakult, akkor ugyanis 10%-kal nőtt a vendégszám. A főváros ráadásul a területi összehasonlításban sem jeleskedik, miután ugyanezt az időszakot tekintve a vidéki szállodákban 4%-os növekedés volt. (Az I. félévben a vidéki szállodák vendégszáma is 10%-kal nőtt a 2016. I. félévihez képest, tehát ott is ütemcsökkenés történt.)

©
©
©

A fővárosinál jobban teljesítettek a balatonfüredi szállodák és panziók, amelyekben július és augusztus átlagában 12%-kal több vendég szállt meg, mint 2016 ugyanezen időszakában. Egy év alatt a belföldi hotelvendégek száma 5 ezerrel, a külföldieké ezerrel bővült. A tóparti vendégek száma e két hónap során 60 ezret tett ki, töredékét jelentve a fővárosinak (737 ezer). A füredi szállodákban július és augusztus átlagában 6%-kal voltak drágábbak a szobaárak az egy évvel korábbinál.

Mohó hotelek miatt kieső kereslet

Bár Seszták Miklós, a vizes vébé szervezőbizottságának elnöke, nemzeti fejlesztési miniszter a rendezvény után közvetlenül megtartott sajtótájékoztatón több mint 90%-os szállodai szobakihasználtságot előlegezett meg a vébé két hetére, a KSH adatai szerint a fővárosi hotelek és panziók júliusi szobakihasználtsága ugyanúgy 78% volt, mint 2016. júliusban. A férőhely-kihasználtság pedig valamelyest még csökkent is, 62%-ról 61-re.

©

A kapacitáskihasználtság alakulását számottevően befolyásolhatta a szobaárak alakulása. Az egy évvel korábbihoz képest már az I. félévben 10%-os drágulás alakult ki, ami azonban meg sem közelítette a júliusi 37 és az augusztusi 21%-os mértéket. Ráadásul ezekben a hónapokban erősödött a forint, amelynek hatására a hetedik havi árnövekedés euróban számítva 40, dollárban pedig 46%-os volt. A jelentős áremelkedés következtében a budapesti szállodák július–augusztusi bruttó szállásdíjbevétele 7,0 milliárd forinttal meghaladta a tavaly ilyenkorit és 29,1 milliárd forintot tett ki. Július és augusztus átlagában a bevételnövekedés összege 1,7 milliárd forinttal volt több, mint az I. félév hónapjainak átlagában, amikor összességében 10,8 milliárd forintos bővülés és 59,4 milliárd forintnyi bevétel realizálódott.

©
©

A hotelszektor tehát profitált a sportrendezvényekből, de a fővárosi, lényegében változatlan kapacitáskihasználtságból, a stagnáló vendégéjszakaszámból és a 33 ezerrel csökkenő vendégszámból az a következtetés adódik, hogy voltak, akik inkább nem látogatták meg Budapestet ezekben a hónapokban. A kihasználatlanul maradt szállodai kapacitás pedig azt is jelenti, hogy a hotelszektoron kívül még számos gazdasági ágazat (mint például a vendéglátás, a kiskereskedelem vagy a szállítás) és rajtuk keresztül a költségvetés esetében is elképzelhető, hogy a bevétel a lehetségesnél kisebb mértékben lett több.


A kiszorító hatást korábbi vébéken is lehetett érezni

A budapestihez sok szempontból hasonló folyamat volt megfigyelhető a 2013-as barcelonai és a 2009-es római vébén is. Barcelona esetében a rendezés hónapjában a szállodai kapacitáskihasználtság számottevően alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban, pedig a rendezés előtti és utáni hónapokban inkább kedvező irányú volt a változás. A magyar fővároshoz hasonlóan területi összevetésben is gyengélkedés mutatkozott a spanyol statisztikai hivatal adatai szerint: a barcelonai szobakihasználtsági adatok nagyobb mértékben romlottak, mint egyész Katalóniában, miközben Spanyolországban összességében csekély mértékű javulás volt.

©


A vizes vébének a világgazdasági válság legnagyobb visszaesésével járó évében, 2009-ben otthont adó Róma esetében a megrendezés hónapjában az egy évvel korábbinál 3%-kal kevesebb vendéget fogadtak a szállodák. Az év egészét tekintve 4%-os volt a csökkenés, de a vébé hónapjában, Olaszország egészére 2%-os növekedést mért az olasz statisztikai intézet.

Hogyan alakulhattak a budapesti jegyeladások?

A barcelonai vébét 267 ezer néző követte nyomon a helyszínen, az értékesített belépők száma 225 ezer volt. A két szám különbségét az óriás-toronyugrás és a nyíltvízi úszás nézői jelentik, akik jegy vásárlása nélkül nézhették a versenyeket. A nézők körében többségben voltak a belföldiek, 57%-uk spanyol volt. További 12%-uk Franciaországból, 5-5%-uk pedig Németországból és Olaszországból érkezett. A budapesti vébé nézettségéről sajnos nem állnak rendelkezésre olyan részletes adatok, mint a barcelonairól. Mindössze annyi tudható, hogy a helyszíneken 485 ezren szurkoltak a 17 nap alatt, de arról nincsenek információk, hogy közülük hányan voltak a fizető nézők és arról sem, hogy hányan voltak az ország idegenforgalmi egyenlegét javító külföldiek. Utóbbiak száma nem lehetett túl nagy annak fényében, hogy a hivatalos kommunikáció szerint a rendezvényre érkező külföldiek átlagosan 9 napot töltöttek Budapesten, a KSH szerint viszont a fővárosban megszálló külföldiek átlagos tartózkodási ideje mindössze 0,2 nappal nőtt júliusban (2,5 napra). A jegyeladásokról pedig nemcsak a barcelonai, hanem a 2015-ös kazanyi vébét illetően is elérhetőek adatok. A kazanyi versenyekre 316 ezer, a megnyitóünnepségre pedig 40 ezer jegyet értékesítettek, ami 78, illetve 71%-át jelenti a felkínált mennyiségnek.

Megasportesemények turizmusa: csepp a tengerben

Érdekes számokat nemcsak az úszótornákkal kapcsolatban lehet találni. Az Eurostat adatai szerint a franciaországi hotelekben eltöltött vendégéjszakák száma tavaly júniusban, amikor a foci-Eb meccseinek túlnyomó részét játszották, 2,5%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. 2016 egészét tekintve hasonló mértékű, 2,1%-os volt a mérséklődés. Júniusban a franciák által eltöltött vendégéjszakák száma 2,9%-kal csökkent, de a külföldiek által eltöltötteké is elmaradt az egy évvel korábbitól (1,8%-kal). A folyó fizetési mérleg részét képező idegenforgalmi egyenleg pedig mindössze 26 millió eurós többletet mutat júniusra, ami az elmúlt 10 év legkisebb hatodik havi értékét jelenti. (A mérleg természetesen a franciák külföldi kiadásainak növekedése miatt is romolhatott, ami akár amiatt is bekövetkezhetett, hogy a mérkőzéseket rendező városokban jelentősen dráguló szobaárak miatt inkább külföldre mentek pihenni.)

©


 
A londoni olimpiával kapcsolatban a brit statisztikai hivatal közölte azt, hogy 2012. júliusban és augusztusban az ötkarikás játékokra és a paralimpiára 420 ezer külföldi érkezett (versenyezni, lebonyolítani vagy szurkolni). További 170 ezren nem a játékok miatt érkeztek Nagy-Britanniába, de ha már ott voltak, akkor elmentek valamelyik versenyre. Ez a részvételi szám magasnak tűnhet, azonban az adott időszakban a teljes külföldi vendégforgalomnak (6,2 millió fő) csak kis részét képezi. A játékokra érkezők kiadásai ebben a két hónapban megközelítőleg 15%-át jelentették a külföldiek szigetországi kiadásainak, amiben már annak a hatása is megjelenik, hogy a sportesemények látogatói fejenként kétszer annyit költöttek, mint a "hagyományos" turisták (1290, illetve 650 font).

 

©


 
Lehet úgy vélekedni, hogy Franciaország és London terrorfenyegetettsége esetleg negatívan befolyásolta az ott megrendezett tömegrendezvényeken való részvételi hajlandóságot. Az így gondolkozóknak ellenpéldaként talán a 2006-os labdarúgó-világbajnokságot lehet felhozni. 2006 júniusában a külföldiek által a németországi hotelekben és panziókban eltöltött vendégéjszakák száma 32%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az 1,1 millió éjszakát jelentő növekedés azonban csak fél százalékát jelenti a 2006-os összes – németek által is eltöltött – vendégéjszakának, az ugyanazon évi növekménynek pedig a 15%-át.


Ha a világbajnokság által generált turizmus nem is szorítana ki más jellegűt, akkor is csak kis részét jelentené a forgalomnak. Ennek megállapításához elég e nagyvárosok vendégforgalmi számait megismerni, ami tavaly a budapesti szállodákban 3,7 milliót, a barcelonaiak esetében 9,1 milliót tett ki, Rómáé pedig – megyei szinten és 2015-ben – 11,3 millió fő volt. Hogy mégis miért érezhetjük nagyobb jelentőségűnek az ezen események által előidézett turizmust a valóságosnál? Minden bizonnyal azért, mert a sajtó tudósít róluk, szemben a turizmus derékhadát jelentő egyéni vagy szervezett utazásokkal. A városnézésnek, a rokonlátogatásnak ugyanis nincs hírértéke.