Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Titkos módszerek, ismeretlen sikerdíjak és megdöbbent rokonok. Az örökös-kutatás nagy kockázatú, de jól jövedelmező üzletével a cégeken túl a felkutatottak is elégedettek. Kiből lehet örökös és hogyan találnak rá?
Az örököskutatók munkáját az adatvédelemre vonatkozó szabályozások nehezítik - szól az akadályokat firtató kérdésre a válasz. A törvény az adatok szabad felhasználhatóságát az érdekelt meghatalmazásához köti. „Mondanom sem kell, hogy az ismeretlen örökös nem tud meghatalmazást adni kilétének tisztázására, így sok potenciális örököst fosztanak meg attól, hogy örökségükhöz hozzájussanak” – magyarázza Dr. Szabó Judit. Hogyan dolgoznak ilyenkor, vagyis az esetek többségében? „ A levéltári kutatás szabályai szerint, telefonkönyvekben, egyházi nyilvántartásokban, interneten …” – teszi hozzá.
Megtalálni, hitelesíteni, fordítani. © sxc.hu |
A nemtelen eszközöktől azonban az örökségre pályázók sem riadnak vissza. Oroszországban többször előfordult már, hogy anyakönyvi kivonatot hamisítottak – teszi hozzá Eötvös. „Megtörtént az is, hogy az örökhagyó harmadfokú rokonai az örökhagyó születésének bejegyzését tartalmazó egyházi nyilvántartást próbálták meghamisítani annak érdekében, hogy a másodfokú rokonokra ne derüljön fény, de a más irányú kutatás során megtaláltuk az ’eltörölt’ rokonokat” – említ hasonló példát Surányiné Dr. Szabó Judit.
| Hullámokban távoztak |
| Az ügyfelekké váló rokonok felmenőinek többsége a század elején vándorolt ki – mondja Eötvös György. Dr. Szabó Judit szerint a vagyonos elődök távozását három hulláma volt: az I., majd a II. világháború után, és 1956-ot követően. A családfákat az egyházi anyakönyvezés kezdetéig tudják visszavezetni, az 1700 évek vége, 1800 évek eleje lehet az utolsó időpont. „Ezt megelőző időszakot nem is kell kutatni, mert a legtöbb ország belső szabályozása kimondja, hogy hányad fokig lehet örökölni” – teszi hozzá. |
„Megbízásainkat több generációs külföldi partnerektől, hagyatéki gondnoktól, külföldi ügyvédektől kapjuk, a kutatók hirdetmények útján, újságokból is értesülhetnek ismeretlen örökösökről” – mondja Dr. Szabó Judit azzal kapcsolatban: hogyan értesülnek a nyomozásra érdemes ügyekről. Kiderül az is, hogy nem minden esetben tudják, hogy mekkora a hagyaték, de ezt a „rizikófaktort” vállalják. A beszélgetések alapján ugyanakkor bizonyosnak tűnik, hogy az évek során kialakult informális kapcsolatok sokat segíthetnek – legalábbis itthon – a vagyon megbecsülésében. A cégek több száz ügyön dolgoznak évente, de a kutatás bonyolultsága, illetve a jogi procedúra elhúzódása miatt halmozódnak az esetek.
Kinyomtatom
Elküldöm
