Radnóti Sándor akadémikus az Akadémiai Dolgozók Fóruma közreműködésével 2025. januárban pert indított a Magyar Tudományos Akadémia ellen annak 2024. december 11-én tartott rendkívüli közgyűlése miatt. Álláspontjuk szerint ugyanis ott külső politikai nyomásra, több szabály megsértésével született döntés a kutatóhálózati vagyon értékén aluli elidegenítéséről.
Az ügyletre azért lett volna szükség, mert az MTA-tól elszakított és HUN-REN néven megszervezett – majd részben az ELTE-nek átadott – kutatóhálózat továbbra is az MTA ingatlanjait használta térítésmentesen.
https://hvg.hu/itthon/20250228_Per-MTA-vagyon-ADF-akademia
A felperes a köztestületi döntést a közigazgatási bíróság előtt támadta meg, a Magyar Tudományos Akadémia azonban vitatta ennek illetékességét.
A Kúria mostani döntése szerint azonban megállapítható, hogy „a felperes mint köztestületi tag a közgyűlési határozat jogszerűségét vitatta, a köztestület szerve és annak tagja közötti jogvitára pedig a közigazgatási bíróság rendelkezik hatáskörrel”. A végzés elleni további jogorvoslatot kizárva „a Kúria eljáró bíróságnak a Fővárosi Törvényszéket mint közigazgatási bíróságot jelöli ki, és utasítja az eljárás lefolytatására”.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma üdvözli a döntést, és bízik abban: most, hogy az egységes kutatóhálózat visszatér a Magyar Tudományos Akadémiához, a vagyon sorsa is rendeződik.
A pernek így már valóban nincs nagy jelentősége, hiszen a kormányzat kifejezte szándékát, hogy a kutatók akaratának megfelelően az intézethálózat visszatérhet az MTA-hoz. Így az intézetek ismét jogszerűen fogják használni azokat. A per azért volt fontos, mert annak idején megállította a tulajdonátadást.
Cikkünk megjelenése után, az MTA a követkeező közleményt adta ki:
- A cikk alapját képező perben egy akadémikus terjesztett elő keresetet a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlési határozatának bírósági felülvizsgálata iránt, amely eljárásban az Akadémiai Dolgozók Fóruma nem peres fél.
- A Kúria nem döntött a keresetről érdemben, kizárólag hatásköri kérdésben foglalt állást, mely szerint a Fővárosi Törvényszék, mint közigazgatási bíróság, és nem a Polgári Kollégium jogosult az eljárás lefolytatására. A Kúria végzése tehát nem jelent érdemi döntést sem az MTA Közgyűlési Határozat jogszerűsége, sem az akadémiai vagyon elidegenítése tárgyában.
- Az MTA soha nem vitatta a közigazgatási bíróság hatáskörét a köztestület és annak tagja közötti jogvita rendezésére, de állította, hogy a jelen konkrét per megindítására a felperes - egyéb, az eljárásban már részletesen kifejtett álláspont szerint - nem volt jogosult. A cikkben hivatkozott ADF nyilatkozat az MTA egyik bírósági beadványának kontextusából kiragadott szövegrészletet annak valódi jelentésétől eltérő módon mutat be és azt félreértelmezve, abból téves következtetésre jut.
- Határozottan visszautasítjuk azt a kijelentést, miszerint a Magyar Tudományos Akadémia 2024. decemberi rendkívüli közgyűlésén külső politikai nyomásra, szabályszegő módon döntött volna a kutatóhálózat által használt vagyonnak a Magyar Állam számára történő értékén aluli elidegenítéséről. A közgyűlés döntései mindenben megfeleltek a hatályos jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak, és ettől eltérő megállapítást a Kúria hivatkozott döntése sem tartalmaz.
Nyitókép: Bejáráson az MTA megújult épületében. Fotó: HVG / Fazekas István
