A volt miniszterelnök és külügyminiszter a német lapnak adott interjúban válaszolt arra a kérdésre, hogy érez-e megbánást 1956-os szerepével, nevezetesen a kitüntetésének megtagadásával összefüggésben hangoztatott érvvel kapcsolatban: tagja volt azoknak a karhatalmistáknak, akikről állítják, hogy közük van az 1956-os forradalom leveréséhez, "viszonya (az akkori eseményekhez) nem felel meg az alkotmányos értékrendnek".

A magyar politikus megismételte, hogy sohasem rejtette véka alá 1956-os tevékenységét, "s 1994-ben engem és pártomat, a Magyar Szocialista Pártot, az MSZP-t ennek ellenére nagy többséggel választották meg."

Horn, aki az interjúban "nagyon nyitott szocialistaként" határozta meg magát, elismerte, hogy 1956-ban aggódtak a rendszerért, amely 1956 előtt a Rákosi-éra bűnei ellenére is lehetőséget adott a szegényeknek, a fiataloknak a felemelkedésre: "ez végtelenül nagy érdem."

Horn bírálta azokat, akik manapság Horthy Miklóst úgymond ismét az egekbe emelik, "hisz olyan diktatúra fűződik a nevéhez, amely nem engedélyezte a demokratikus intézményeket, s a társadalom többsége számára nyomorúságot jelentett. Akkor Európa egyik legszegényebb országa voltunk".

A volt miniszterelnök felidézte a nyugati szociáldemokratákhoz való közeledés, a szoros magyar-nyugatnémet kapcsolatok, az Európai Unió elődjével, az EGK-val kötendő különszerződés, vagy a Nemzetközi Valuta Alapba és Világbankba történő belépés egyes mozzanatait, s a magyar-EGK szerződést illetően fékező szerepet tulajdonított Helmut Schmidt akkori nyugatnémet kancellárnak, aki úgymond nem akart konfrontálódni az oroszokkal.

"A legrosszabb az oroszok stílusa volt: leereszkedő és durva. Kádár azonban kitartott amellett, hogy ilyen módon nem lehet az ország önrendelkezését korlátok közé szorítani. Nem hagyta magát zsarolni..." - mondta Horn Gyula az MSZMP néhai vezetőjéről.

Arra a felvetésre válaszolva, hogy az MSZP bizonyos mértékben az MSZMP utódpártjának tekinthető, Horn azt mondta, hogy "tagadjuk meg (talán) egész múltunkat? Amennyiben ezt a logikát követem, a jobboldalon kívül senkinek sincs joga Magyarországon pártként léteznie." Horn az MSZMP vagyonával kapcsolatos közbevetésre az "ostobaság" szóval felelt, s szerinte nem rendelkeznek nagy vagyonok felett azok a német újságíró megfogalmazása szerint "egykori elvtársak, akik az állami vagyon privatizálásakor bizonyos előnyökre tettek szert, s azokat kihasználták".

A volt kormányfő szerint a magyarországi típusú privatizálásnak nem volt alternatívája, "1994 és 1998 között a külföldi vállalatok általi privatizálásokból nyert bevételeket kizárólag adósságtörlesztésre fordítottuk, körülbelül négymilliárd dollárról van szó".