Magyarországon állami hóhér 1988 júliusában akasztott utoljára a pesti Gyűjtőfogházban. 1990 óta jogrendünk betiltotta a halálbüntetést, ennek ellenére a magyarok kétharmada, ha tehetné, azonnal visszaállítaná. Évről évre világszerte csökken a végrehajtott ítéletek száma, de ha rossz helyre születünk, a házasságtörést is megkövezéssel torolhatják meg rajtunk. A legtöbb állami kivégzést Kínában hajtják végre, és az Egyesült Államok is az első hat között van.
Munkácsy Mihály: Siralomház. Közszemlén |
Összesen 110–120 személyt lőttek főbe vagy akasztottak fel hadbírósági eljárást követően az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc után. További mintegy negyven fő (köztük több pap és jegyző) rögtönítélő eljárások nyomán jutott az agyonlövetés vagy a „lekaszabolás” sorsára. 1956 után 1961 nyaráig Kádárék összesen 230 személyt végeztek ki forradalmi tevékenység miatt. Háborúk, forradalmak idején a megtorlás legbrutálisabb eszköze volt a kivégzés, békeidőben a büntető igazságszolgáltatásé. 1923 és 1941 közötti 19 évben 33 esetben, 1952 és 1956 közöttt 5 évben 80 esetben, 1962 és 1987 közötti 26 évben 118 esetben ítéltek halálra polgári személyeket Magyarországon. 1960 és 1988 közötti 29 évben a katonai bíróságok 66 esetben szabtak ki halálbüntetést.
Ma van a halálbüntetés elleni küzdelem világnapja, amelyet idén először az Európa Tanács tagállamai európai nappá is nyilvánítottak. Fricska, hogy általában ott ünneplik, ahol már eltörölték a büntetést, vagy ahol már évek óta nem hajtottak végre bírósági ítélettel elrendelt kivégzést. A halálbüntetést még alkalmazó államokban az ellenzőknek többnyire nincs lehetőségük véleményük kinyilvánítására, mert az uralmon lévő rezsimek ezt nem engedik. A legtöbbjük diktatúra vagy autokrácia, de akad köztük demokrácia is.
Az Amnesty International (AI) idei éves összefoglalójában idéz az ENSZ egyik jelentéséből, amely szerint „nem állnak rendelkezésre olyan bizonyítékok, amelyek azt igazolnák, hogy a halálbüntetés hatékonyabb eszköze lenne az erőszakos bűncselekményektől való elrettentésnek, mint az életfogytiglani elzárás”.
Ma a világon 90 ország vagy önálló jogszolgáltatással rendelkező országrész (például az Egyesült Államok szövetségi államai közül 12) törölte teljesen jogrendjéből a halálbüntetést. 11 országban kivételes – például háborús – bűnök esetére fenntartották ugyan, de a gyakorlatban évek óta nem alkalmazzák. És 32 olyan van, amelyet a gyakorlatban abolicionista, vagyis bár lehetősége lenne kiemelkedően súlyos bűnök esetén halálbüntetést kiszabni, mégsem teszi. 64 országban része a jogrendnek az „állami halál”, de közülük mind kevesebben élnek vele.
1990 óta különösen sokan iktatták ki ezt a büntetési formát. Tavaly az összes kivégzés 91 százalékára hat országban – Kínában (legkevesebb 1010 fő), Pakisztánban (82 fő), Iránban (177 fő), Irakban (65 fő), Szudánban (65 fő) és az Egyesült Államokban (12 államban 53 fő) – került sor. Afrikában már csak hat országban hajtottak végre halálos ítéleteket, Európában Fehéroroszország az egyetlen, ahol még létezik halálbüntetés, az amerikai kontinensen pedig 2003 óta egyedül az Egyesült Államokban rendel el a bíróság kivégzést.
Azokban az országokban, amelyek felhagytak a halálos büntetéssel, csak kevés helyen tértek vissza hozzá. 1990 óta csak négy állam szakított a tiltással, közülük Nepál és a Fülöp-szigetek aztán újra abolicionista lett, míg Gambiában és Pápua Új-Guineában azóta sem végeztek ki elítélteket.


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#4)
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#4)












Az állam, ha bíróságai útján halálos ítéletet mond ki, akkor nem gyilkol.
A hóhér végrehajtja az ítéletet. Megöli az elítéltet. De nem meggyilkolja.