Mol, Bábolna, FHB: privatizációs ügyekben nyomoz az NNI

A nyomozás az Állami Számvevőszék megállapítási alapján indult, ezek szerint a most vizsgált ügyek 2004 és 2007 között legkevesebb 15 milliárd forint kárt okoztak az államnak. Arra a riporteri megjegyzésre, miszerint az Állami Számvevőszék tízmilliárdos nagyságrendben tárt fel indokolatlan vagyonvesztést Bábolnán, amit az ÁPV Rt. nem akadályozott meg, Podonyi László  az Állami Számvevőszék igazgatóhelyettes elmondta: a tulajdonos utólag tudomásul vett olyan intézkedéseket, amit ha megelőzően nem engedélyez, akkor  nem lett volna több tízmilliárd forintos kár a Bábolnánál.

A másik ügyben a riporter az Állami Számvevőszék jelentését idézte, miszerint az ÁPV Rt. 2007-ben úgy adta el a Földhitel és Jelzálog Bank részvénycsomagját, hogy az államnak végleg le kellett mondania a tulajdonosi jogairól, és ma nem állapítható meg a pénzintézet valódi tulajdonosi köre. 

Az ÁSZ elfogadhatatlannak tartja a MOL Rt. eladásakor felmerült csaknem 400 millió forintos közreműködői díjat is. Az ÁSZ jelentésből kiderül, hogy ezért a pénzért több cég részben ugyanazt a munkát végezte el. Kifogásolják a számvevők a Lóversenyfogadást Szervező kft. privatizációját is, mert indokolatlannak tartják az eladás előtti 900 millió forintos tőkeemelést. Bartha László, az NNI szóvivője a híradónak elmondta, hogy az ügyben a nyomozás hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt indult, ismeretlen tettes ellen.