Orbán: ősztől nem lesz dolgunk az IMF-fel

2010. július 24., szombat, 12:10 • Utolsó frissítés: 2010. július 24., szombat, 12:22
Szerző: MTI

Címkék: forint; MNB; IMF; jegybank; Orbán Viktor; Simor András;

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#102)

Orbán Viktor szerint "az IMF-től való szabadulás" egy lépés a nemzeti önrendelkezés irányába. Mint mondta, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött szerződés lejárta után, októbertől, Magyarországnak nem lesz dolga az IMF-fel. A kormányfő a HírTV Péntek 8 című műsorának adott interjújában a jegybankelnök fizetéséről azt mondta, hogy az nem az IMF vagy az EU dolga, hanem a miénk. Míg az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt szögezte le, "szinte alig van esély" arra, hogy a bankadót az ügyfelekre hárítsák át a pénzintézetek.

Orbán Viktor a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval folytatott tárgyalásokra irányuló kérdésre azt válaszolta: 2008-ban az IMF és az EU mentette meg Magyarországot a pénzügyi összeomlástól. "Ezért - függetlenül attól, hogy valaki szereti-e a bankárokat, a nemzetközi pénzügyi szervezeteket vagy magát az IMF-et, vagy sem - azt gondolom, hogy Magyarország hálával tartozik az IMF-nek azért, mert ebben a nehéz helyzetben nem engedett bennünket Görögország sorsára jutni". Igaz, hogy nehezen teljesíthető elvárásokat megfogalmazva, de "egy egérutat kínált a számunkra" - tette hozzá.

Emlékeztetett viszont arra is, hogy a szerződés októberben lejár, és két dolgot ír elő: a pénz visszafizetését és azt, hogy az idei költségvetési hiány 3,8 százaléknál ne legyen magasabb. "Ez a szerződés így október végén teljesülésbe megy, mind a két fél szabad, az IMF is és mi is" - emelte ki. Arra a kérdésre, hogy a szerződés lejárta után lesz-e dolgunk az IMF-fel, a kormányfő azt válaszolta: "ez azt jelenti, hogy az IMF-fel nem lesz dolgunk; viszont lesz az unióval". Az unióval ugyanis más az ország viszonya. Az EU-nak azonban nem elég a 3,8 százalék, mert azt döntötték el, hogy a megbízhatóság mércéje a költségvetési hiány szempontjából 3 százalék. Azt várják el minden tagállamtól, hogy a hiányt vigye le 3 százalék alá - mondta, majd kijelentette: "mi ezzel egyetértünk, mi ezt támogatjuk, és mi is le fogjuk vinni 3 százalék alá a magyar költségvetés hiányát".

Az IMF-től való "szabadulás" szerinte egy lépés a nemzeti önrendelkezés irányába. Hozzátette, ha van gazdasági növekedés, egyensúlyban van a gazdaság, a piacok szívesen adnak Magyarországnak pénzt, akkor "nem kell segélyért kuncsorogni", és ő úgy látja, az ország nagyon közel van ehhez az állapothoz. "És amikor az Európai Unióval meg fogjuk kötni a megállapodást, hogy a 3,8 százalékos hiányt - a többi országgal együtt - hogy visszük 3 százalék alá, akkor szerintem a magyar gazdaság megítélése és piaci lehetőségei jelentős mértékben javulni fognak" - fejtette ki.

A miniszterelnök az előző kormányokra utalva hangsúlyozta, a nemzetközi közvélemény javára kell írni, hogy "mi folyamatosan hazudoztunk nekik", ők pedig nem tesznek különbséget kabinetek között. Magyarország "egy hazudós országnak néz ki, és én nagyon sokat kell, hogy dolgozzam azért, meg mindenki más is annak érdekében, hogy azt a néhány dolgot, amit vállalunk, azt viszont be kell tartanunk, és akkor helyreáll majd a bizalom" - fogalmazott.

Rámutatott, hogy bizonyos intézkedéseik egyeseknek fájnak - például a bankároknak, a nemzetközi bankszövetségeknek. Időnként a nemzetközi szervezetek úgy viselkednek, "mintha a bankárok nemzetközi szakszervezetei lennének" - jegyezte meg.

Orbán Viktor elmondta, szeretett volna nem első lenni a bankadó tekintetében, de miután a költségvetés rosszul állt, valamit tenni kellett, és nem tudta megvárni, amíg a nemzetközi világban a bankadóról szóló vita elrendeződik. "Magyarországnak jó lett volna, ha kivárhatjuk, de az örökség miatt ezt nem lehetett megtenni" - fűzte hozzá.

A kormányfő arra kérte az embereket: ötször gondolják meg, vesznek-e fel bármilyen hitelt, és tízszer, hogy vesznek-e fel devizaalapú hitelt a jövőben. Megismételte, növekedésbarát költségvetési egyensúlyt szeretnének megvalósítani.

Orbán Viktor kérdésre ismét kitért Simor Andrásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének a fizetésére, és azt mondta: az IMF-nek és az EU-nak egyetlen dolga volt a tárgyalásokon, hogy a 3,8 százalékos hiánycélt ellenőrizzék. "Ami ezen túl van, azt én jóindulatú megjegyzésnek, konzultációs készségnek, tanácsnak tudom felfogni, de nem tárgyalunk róla, mert nem az ő dolguk, hanem a mienk" - hangsúlyozta. Simor Andrásra utalva úgy fogalmazott, "egy ember ki akarja dugni a fejét magasabbra", és ragaszkodik a fizetéséhez. Ez szerinte ízléstelenség és magyarázhatatlan magatartás. Közölte: visszautasította az Európai Központi Bank azon véleményét, hogy a jegybankelnök általános fizetési korlátját függetlenségi kérdésnek tekinti.

"Hiába vonul fel a fél világ", egy alapvető elvi kérdésről van szó, és "nem áll módunkban erről a kérdésről érdemben tárgyalni senkivel" - jelentette ki. A miniszterelnök szólt arról is, hogy azért választotta a "nemzeti centrum" kifejezést, mert az így leírt közösségben nagyon nagy számban vannak baloldaliak, és ők sokkal "érzékenyebbek" olyan kifejezésekre, mint "haza", "nemzet", a "centrum" szó viszont nem hív elő a fejükből ellenérzést, "és nekünk most arra van szükségünk, hogy bizony sok százezer baloldali embert is ebben a közösségben tudjunk tartani".

Mint megerősítette: ősztől lassabb tempóban kell végeznie a parlamentnek a munkáját.

Orbán nem szeretné, ha elnöki rendszer felé mozdulna az ország »

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#102)

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

102 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:

2010. augusztus 9., 13:23

ébész

Most már csak őszről van szó?Orbán Viktor nemrégen másképpen beszélt.Újabb kettős beszéddel jön a megvezetéses forradalom?Akkor megint hazugságokra készülnek?

2010. július 29., 00:53

yuasa

http://hvg.hu/gazdasag/20100728_kopits_gyorgy_bankado_elemzes

Csak azért, hogy ne csak a fityisz háttérintéményeinek a mindennapi gyakorlatban "szűz" teoretikusainak véleménye jelenjen meg itt!:)

"Az IMF-fel és az unióval való tárgyalásokról elmondta, az EU-ban nem akarnak még egy Görögországot. Ha Magyarország segítséget kér, akkor látni akarják, hogy az ország jobban fog teljesíteni, és a saját lábára fog állni. Lényegében ezt mondta a német kancellár a napokban a magyar miniszterelnöknek – fejtette ki."

2010. július 28., 23:28

yuasa

Bocs!
Utólag jelezném, hogy csak az utolsó mondat nem idézet, a többi egy "ütősebb koponya" értekezése egy valaha volt amerikai elnök meglátásairól!

2010. július 28., 23:24

yuasa

Minden politikai közösségben van számos faction. A szó szabványos magyar fordítása "frakció', és a könnyebb érthetőség kedvéért az "érdekcsoport" vagy "véleménycsoport" fogalmaival magyarázzák. De nem csak ennyi. Idézzük Madison meghatározását: "nagy számú polgár – akár kisebbségben, akár többségben az egészhez képest –, akit valamilyen közös szenvedély hajtóereje [impulse of passion] vagy érdek egyesít és mozgósít más polgárok jogai, illetve a közösség tartós és közös érdekei ellenében". Mai fogalmakkal tehát idetartoznak azok a nyomásgyakorló csoportok, amelyek konkrét "ügyek" – egyfelől részérdekek, másfelől megideologizált szenvedélyek – körül mozgósulnak. A legfontosabb két faction a tulajdonosokat, illetve a tulajdon nélkülieket tömöríti.

Madison gondolkodásában a politikai szabadság összefonódott a gazdasági szabadsággal, azaz a tulajdonnal. Mivel az amerikai forradalmat a gazdasági prosperitás tette lehetővé és szükségessé, alapjában véve attól félt, hogy a bevándorló tulajdon nélküliek az európai szegényproblémát importálva többségbe kerülnek. Az adósságelengedést vagy a tulajdon egyenlő elosztását "aljas tervnek" minősítette (1787-ben, Amerikában).

Faction lehet e meghatározás szerint az a sokféle "civil" csoport is, amelynek akaratát a mai magyar alkotmányfantáziálók a felsőházban szeretnék szóhoz juttatni, beleértve a hivatásokat, a régiókat és az egyházakat (mely utóbbiakról Madison egy halhatatlan politikai szövegben fejtette ki rossz véleményét). Ugyancsak tipikus faction a pártokat átmetsző titoklobbi. Vagy tökéletes példa a pécsi radar ügye: a nagy létszámú, főleg helyiekből, de nemcsak belőlük álló szenvedélyes, zöld radarellenes kisebbség, párthovatartozástól függetlenül, factiont alkot a nemzeti érdek ellenében.

Álljunk meg itt egy percre. Majdnem mindenki biztos abban, hogy a "sokszínű társadalmi érdekek" "megjelenítése" (hátam borsódzik a szótól) jó dolog. Madison viszont akkor és ott írta ezeket, amikor és ahol a liberalizmus még csak születőben volt, szocializmus pedig nem létezett. Úgy gondolkozott, hogy valahol vagy zsarnokság van, vagy szabadság. Ahol pedig szabadság van (nem "a társadalomban", hanem a politizáló közösségen belül), ott a faction nem jó dolog, mert vagy a szenvedély egyesíti, vagy az (ön)érdek, vagy ez is, az is.

A szenvedélynek nincs köze a józan észhez, az önérdeknek (önszeretetnek) pedig csak véletlenszerűen van köze az erkölcshöz, legyen az keresztény, arisztotelészi, utilitárius, akármilyen. A faction tehát az esetek túlnyomó többségében vagy alapjáratban ostoba, vagy izomból erkölcstelen, vagy mindkettő. Ezért ajánlatos félni tőle.

*

"Már a régi görögök" tisztában voltak vele – de tényleg – , hogy befolyásos kisebbségek, sőt a többség is szembekerülhetnek a közérdekkel, és tönkretehetik az egyes ember életét. Madison szerint ez a helyzet az emberi természetből adódik, és nem lehet semmit tenni ellene. Ahol szabadság van, ott viszály, átejtés, butaság és betartás is van. Ezt az árat meg kell fizetni.

Ami az érdekek különbözőségét illeti, az a képességek különbözőségéből fakad. Mindig is eltért a tulajdonosok és a tulajdon nélküliek érdeke. Más az érdeke az adósnak és a hitelezőnek, más a földbirtokosnak, az iparosnak, a kereskedőnek, a pénzembernek stb. stb. "Ezeknek a képességeknek a védelme – írja Madison – a kormányzás legfőbb célja." Azaz a szabadság érdekében az egyenlőtlenséget kell védeni, és nem az egyenlőséget.

Nem megoldás az sem, ha a kormányzás valamiképpen leképezi a széthúzást. Az olyan (kormányzó) testület, ahol a részérdekek vannak képviselve, "nem lehet önmaga bírája", hiszen például a többség logikusan a maga javára fog adókat kivetni, és ezzel a kisebbség zsebéből a magáéba áttenni a pénzt. (Mondja Madison 1787-ben, Amerikában.) És végül abban sem lehet bízni, hogy mindig tisztán látó államférfiak állnak majd a kormányrúdnál.

Egyféle megoldás van: mivel az okokat megszüntetni nem lehet, kezelni kell a széthúzás kihatásait.

Addig nincs különösebb gond, amíg a faction kisebbségben marad: egyszerűen le lehet szavazni. Mi történik azonban, ha a faction maga a többség, és e többség uralkodó szenvedélyének vagy érdekének áldozatául esik mind a közjó, mind az egyes polgár joga-szabadsága? Jól látták: ellentétben a mai vulgárdemokratákkal Madison nem gondolja, hogy a többségnek feltétlenül igaza van, se azt, hogy a többség akaratának érvényesülése önmagában is remek dolog. Ellenkezőleg: a factiont önmagában is veszélyesnek tartja, de ha többségbe kerül, potenciális csapásnak.

*

A 10. Publius-cikk számba veszi, milyen politikai rendszerekkel lehetne tünetileg kezelni a szabadság veleszületett betegségét. Madison éppen csak nem írja le a "többség zsarnoksága" kifejezést, de megállapítja: szinte minden esetben kialakul a többség valamilyen szenvedély vagy érdek körül, és ezt a többséget "semmi sem tartja vissza a gyengébb fél vagy az ellenszenvesnek tartott egyének feláldozásától". Továbbá: az ilyen demokráciáknak "általában éppolyan rövid volt az életük, mint amilyen erőszakos a haláluk". (Mondta 1787-ben, Amerikában.)

Madison nem ismerte sem orbánt, sem a fideszt, oszt’ mégis mennyire tisztában volt a „kártékony voltával”!:)))

2010. július 28., 10:18

kukorica jános

http://www.hirszerzo.hu/cikk.bemutatjak_az_uj_szechenyi_terv_vitairatat_.160369.html

különös figyelemmel a cikk következő részeire (idézet):

"A terv azonban gyakorlatilag csak az első Orbán-kormány alatt működött, a következő Medgyessy-kormány alatt fokozatosan megszűnt, bár a kezdetekben még annak folytatását ígérték. "A Széchenyi-terv számos vonulata ma is van, most is él" - mondta 2004-ben Medgyessy Péter miniszterelnök, hozzátéve, hogy "az előző kormány Széchenyi tervét felváltó, új vállalkozásfejlesztési programok nem osztogatásra, hanem a vállalkozások piacképesebbé tételére építenek"."

láttuk, hogy az mszp nem osztogat, hanem ösztönözve fejleszt, az elmúlt 8év ma már kitörölhetetlen történelmi tény. ezzel szemben (az alábbi rész is ugyanazon cikkből van kiollózva) vajon ki hitelesebb az mszp vagy egy gazdaságkutatási intézet (ecostat)?

"Az Ecostat 2002. évi tanulmánya szerint a visszatérítés nélküli támogatások a beruházások teljes költségének egy részét tették ki, amely a vállalkozáserősítő programoknál a támogatás hatszorosát, a turizmusfejlesztési, a regionális gazdaságfejlesztési és az energetikai programnál pedig a támogatás 3-4 szeresét kitevő beruházást indított el, a lakásprogramnál ez az arány másfélszeres volt."

és azt se felejtsük el, hogy akkor azért teljesen más volt a közhangulat. pl én magam is pont erre az időszakra alapoztam.
sok sikert kívánok ennek az országnak, magunknak!

További 97 hozzászólás megtekintése »